Egy héttel azután, hogy Aleksandar Vučić államfő a Blic napilapnak írt szerzői szövegében a politikai ellentétek mellőzésére és a Koszovóról folytatandó párbeszéd megkezdésére szólította fel a szerbiai politikai színtér szereplőit, Ivica Dačić kormányfőhelyettes, külügyminiszter és a Szerbiai Szocialista Párt elnöke ugyanezt tette, szintén a Blic napilapban megjelentetett szerzői szövegében. Az igazán nagy elmék eszmékről vitáznak, a középszerű elmék események miatt torzsalkodnak, a kis elmék pedig emberek miatt civódnak – idézte Dačić Eleanor Rooseveltet, megjegyezvén, hogy Szerbiában csak elvétve találkozni eszmével és eseménnyel, és még ennél is kevesebb nagy elmét tud felmutatni az ország.
– Állításomat mi sem támasztja alá hitelesebben, mint az, ahogyan a többség Aleksandar Vučić felvetésére reagált. Egyesek nem győztek kapkodva reagálni a felhívásra, anélkül, hogy megfontolták volna szavaikat, azért, hogy mielőbb válaszoljanak Vučićnak. Mások egymással versengtek a patriotizmusban, de nem Szerbiáért, hanem Vučić ellen. A párbeszédre való felhívás mentén monológba kezdtek. Ezek az emberek nem akarnak Koszovóval foglalkozni. Még majd valami olyasmit mondanak, amit nem kellene, ami politikailag előnytelen. A jövőben én sem kívánok ezekkel az emberekkel foglalkozni. A kezdeményezés mindannyiukat elérte, ők viszont bebizonyították, hogy éretlenek. Nemcsak ahhoz, hogy részt vegyenek a probléma megoldásában, hanem ahhoz is, hogy bármit mondjanak róla. Sokadszorra letértek a jövő felé vezető útról. Ehelyett a biztonságot választották, a múltat. A jövő azoké, akik nem félnek a komoly kérdésektől. Akiket nem a számítás és alantas érdekeik vezérelnek. Ezek az emberek hajlandóak magas árat fizetni. A koszovói csomót a jövő generációi miatt vagyunk kötelesek kibogozni. Ha ezt nem tesszük meg még ma, gyermekeink nem laptoptáskát hordoznak majd a vállukon, hanem puskát. A koszovói kérdés lehetséges megoldásáról beszélgetni kell. Megoldási javaslatokat kell megfogalmaznunk. Hajlandóságot kell mutatnunk a kompromisszumra. El kell fogadnunk, hogy az albánok nem akarnak Szerbiához tartozni. Nincsen erőnk háborúzni, és nincs is szükség a háborúra, hiszen Koszovóban már semmit nem szerezhetnénk meg, és a szerbek sem lesznek soha hajlandóak Koszovóra vagy Albániára hazaként tekinteni. Ezért a koszovói párbeszéd során a több évvel ezelőtt megfogalmazott javaslatom mellett fogok síkraszállni: különítsük el, válasszuk el egymástól a koszovói szerbeket és az albánokat. Ami szerb, az legyen szerb, ami albán, az pedig legyen albán. Ha a szerbek és az albánok közös nevezőre jutnának ezzel kapcsolatban, hiszem, hogy hosszú távú megoldást sikerülne kieszközölnünk. Fontosnak tartom, hogy akármilyen módon, formában is különülnének el egymástól a szerbek és az albánok, az egyház élvezzen különleges státust, a szerb községek közössége pedig Koszovó déli régiójában is alakuljon meg – taglalta Dačić.
Közben Aleksandar Vučić megerősítette, hogy az utóbbi napokban több politikus, politikai szervezet is postázta Koszovóval kapcsolatos megoldási javaslatát, és hozzátette, örül annak, hogy olvashatta egyebek mellett Boris Tadić valamikori államfőnek, Vojislav Koštunica egykori kormányfőnek, Vojislav Šešeljnek, a Szerb Radikális Párt elnökének a javaslatait, még akkor is, ha esetleg nem ért egyet a politikusok véleményével. Egyelőre semmi nem dőlt el, senki nem döntött Koszovó sorsáról – emelte ki Vučić, mondván, hogy a szerbiai politikai színtér szereplőinek párbeszéde nem azt jelenti, hogy Szerbia hamarosan elismeri Koszovó államiságát. Jó, hogy az emberek végre kimondják, amit gondolnak – jegyezte meg a beérkezett javaslatokkal kapcsolatban Vučić.
A Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva dr. Várady Tibor akadémikus szintén a párbeszéd mellett érvelt. Szavai szerint itt az ideje szakítani a mítoszokkal, és megkezdeni az elérhető célokért folytatott tevékenységet. Az Aleksandar Vučić kezdeményezte párbeszéd mentén a közvélemény lehetőséget kaphat, hogy megismerkedjen a Koszovóval kapcsolatos tényekkel – nyilatkozta a nemzetközi jogász. Mint hozzátette, bár nem mindentudó, ebben a pillanatban nehezen tudja elképzelni, hogy Koszovó ismét Szerbia részévé váljon. A Szerbia érdekeit szolgáló lehetséges megoldások között mindenféleképpen ott lehet a Koszovón élő szerbek kulturális és területi autonómiája – emelte ki Várady, aki hiszi, hogy ezt a megoldást Európában is támogathatnák.
