A Köztársasági Képviselőház Mezőgazdasági Bizottságának pénteki ülésén megoszlottak a vélemények arról, hogy az idén a mezőgazdaságban szélsőséges szárazságról lehet-e beszélni, és szükség van-e egyáltalán arra, hogy természeti katasztrófa sújtotta területté nyilvánítsanak egyes részeket. Szó esett arról is, hogy megoldást jelentene-e, ha a termelők pár hónapra mentesülnének az állam, illetve a község iránti kötelezettségek alól. Lehet-e mezőgazdasági fejlődésről beszélni, miután az állam elfogadta ugyan a mezőgazdaság-fejlesztési stratégiát, de a mai napig nem dolgozta ki a nemzeti mezőgazdasági akciótervet.
Kukoricatábla Dél-Bácskában (Ótos András felvétele)
Željko Radošević, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára a parlament Mezőgazdasági Bizottságának pénteki ülésén rámutatott, a szárazságról beszélni nem újdonság, hiszen 2000-től fogva a mai napig számos alkalommal kellett szembesülni ezzel a problémával. Elmondta, Szerbiában több mint egymillió hektáron terem kukorica, és ha az idei nem is lesz olyan jó év, mint a tavalyi volt, a kisebb hozam is fedi majd a hazai igényeket.
A szójabab esetében is kisebb hozamok várhatók, és a napraforgó is nehezen viseli a magas hőmérsékleteket. Az államtitkár úgy tartja, tekintettel arra, hogy 10 százalékkal nagyobb területet vetettek be az idén napraforgóval, a 10 százalékos hozamkiesést nem érzi majd meg a hazai piac.
Elmondta, hogy a mezőgazdaságban várható kár kihatással lesz majd az állam gazdasági helyzetére is, hiszen a GDP 10 százalékát éppen ez a gazdasági ág adja.
Hozzátette, az elmúlt időszakban a minisztérium politikája a támogatások helyett a korszerűsítés, a mezőgazdasági beruházások felé irányult. Számos kedvező hitelt kínál, például a negyven évnél fiatalabb termelők 1 százalékos kamatra igényelhetnek hitelt a gépezet korszerűsítésére, a gazdálkodó nők pedig még kecsegtetőbb támogatást kapnak. Azt is mondta, vitathatatlan, hogy az időjárás viszontagságaival az állam nem veheti fel a harcot, mégis, a minisztérium figyelemmel kíséri majd a mezőgazdaságban uralkodó helyzetet, és már most sürgetik a jószágtenyésztőknek ígért támogatások kifizetését, illetve olyan intézkedéseket készítenek elő, amelyek enyhíteni fogják a mezőgazdaságban a szárazság okozta károkat.
A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet adatai szerint az elmúlt hónapok teljesen átlagosak voltak, a magas hőmérsékletek sem tartottak 5 napnál tovább, illetve átlagos mennyiségű eső esett. A Zemun Polje kukoricanemesítő intézet adatai szerint éppen azokban a napokban volt nagyon meleg, amikor a kukorica megporzása tartott. Márpedig a pollen 35 Celsius-fok felett sterillé válik. A magnemesítő intézet becslése szerint a tavalyi évhez képest 40 százalékos hozamkiesés várható. Željko Kaitović, az intézet munkatársa elmondta, a termelők alkalmazkodnak az időjárás kihívásaihoz, egyre több mezőgazdász dönt olyan kukoricahibrid mellett, amelyik jól reagál a szárazságra, rövidebb a vegetációs ideje. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy nem létezik olyan hibrid, amely teljes egészében ellenáll a szárazságnak.
A parlamenti bizottság tagjai felszólalásukban arra hívták fel a figyelmet, hogy az államnak komolyabban kellene viszonyulnia a mezőgazdaság problémáihoz. Dragan Jovanović független parlamenti képviselő arra mutatott rá, hogy a szárazság esetében többet kellene foglalkozni az okokkal, mint a következményekkel. Az állam évekkel ezelőtt hitelt vett fel öntözőrendszerek építésére. Hol tart manapság a projektum, hányat sikerült megvalósítani? – tette fel a kérdést.
Goran Ješić, a Demokrata Párt képviselője szerint ha megépülne az öntözőrendszer, többé nem lenne téma a szárazság. Hozzátette: miért kellett az államnak öt év ahhoz, hogy kiírja a pályázatot az Abu Dhabi Develpomenttől az öntözőrendszerre felvett hitelre? Miért fizet éveken keresztül kamatot arra, hogy nem használja a rendelkezésre álló összeget, közben pedig minden évben gondot okoz a szárazság? Figyelmeztette ugyanakkor a minisztérium képviselőit arra, hogy a termelőket ne korlátozzák a szabad kereskedelemben, tanuljanak a korábbi évek hibáiból, és ne tiltsák meg a mezőgazdasági termény kiszállítását, ha külföldön jobb árat kínálnak érte.
Milorad Mirčić, a Szerb Radikális Párt képviselője kiemelte, az államnak nemcsak akkor kellene figyelembe vennie a terménytőzsdei árak alakulását, amikor zuhannak az árak, hanem máskor is, és segítséget kellene nyújtania a termelőknek, amikor azok segítségre szorulnak. Erre ugyanis 7-8 évente csak egyszer kerül sor, időközben pedig az állam csak hasznot húz belőlük.
Miladin Ševarlić, a Dveri képviselője számos kérdést felvetett, egyrészt a minisztérium hozzáállását kritizálta, miért kell mindig kapkodva reagálni, miért nem dolgozták már ki a várható minisztériumi intézkedéseket a termelők kárának enyhítésére. Rákérdezett: az öntözőrendszerek villanyóráira miért fizettetnek járulékot azokban a hónapokban, amikor nem használják őket? Szerinte az államnak támogatnia kell azokat az önkormányzatokat, ahol jelentős károkat okozott a szárazság, hiszen nemcsak a termelők, de az önkormányzatok is érzékelni fogják a kiesést.
Milorad Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője arról szólt, Szerbiában megközelítőleg 2 millió ember él közvetlenül vagy közvetve a mezőgazdaságból, s ezek az emberek megérdemelnék, hogy az állam jelentősen több pénzt fordítson a mezőgazdaság korszerűsítésére.
A bizottság elnöklője, Marjan Rističević, a Népi Parasztpárt képviselője a téma összetettségére és jelentőségére hivatkozva javasolta, hogy a pénteki ülésre úgy tekintsenek, hogy az elkövetkező időszakban folytatni kell.
