Sikerült megőrizni a szerbiai pénzügyi rendszer stabilitását, a különféle kihívások, külső kockázati tényezők, az eurózónában zajló történések, az Európai Központi Bankot és az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszerét jellemző változékony monetáris politika ellenére is. Erről Jorgovanka Tabaković bankkormányzó beszélt tegnap az ország 2016-os pénzügyi politikáját elemezve. Mint mondta, a tavalyi évet végig jellemző negatív körülmények ellenére a szerb pénzrendszer fizetőképes és tőkeerős maradt. Tabaković kitért arra is, hogy növekedett az egyensúly a bel- és külföldi gazdasági mutatók között, s emlékeztetett, hogy sikerült megőrizni a beruházók bizalmát, a bruttó hazai össztermék (GDP) pedig az előzetes várakozásnál is magasabb mértékű, 2,8 százalékos. A fiskális és monetáris politika koordinálása révén sikerült elérni azt is, hogy az állam a kockázatfelmérési pontrendszerben 140 pontra, sőt, a július 25-i, legutóbbi adatok szerint mindössze 132 pontra jusson. Ennél jobb számadatokra senki sem emlékezhet – értékelte Tabaković.
A Szerbiai Nemzeti Bank az elmúlt év során is folytatta az irányadó banki alapkamat csökkentésének a politikáját, ma 4 százalékos szinten áll. A kamat csökkentése maga után vonta a bankokkal szembeni tartozások értékének csökkenését, s ez jobb eredményeket hozott a gazdaságban: a felmérések szerint a gazdasági tényezők három és félszer akkora hasznot valósítottak meg 2016-ban, mint egy évvel korábban.
A bakkormányzó arra is rámutatott, hogy tavaly 33 százalékkal magasabb értékben hagytak jóvá kölcsönöket a polgároknak, mint 2015 folyamán. A hitelek 75 százaléka dinár alapú. Aláhúzta: a nemzeti bank már évek óta komoly intézkedéseket foganatosít annak érdekében, hogy „dinárosítsa” a hazai pénzügyeket, hogy minél inkább visszaszorítsa a külföldi valuták használatát. Ebben a tekintetben rendkívüli eredménynek számít, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kibocsátotta 2016-ban az első dinár alapú kötvényét, ezzel is hozzájárulva a szerb valuta minél nagyobb mértékben történő használatához az itthoni pénzpiacon.
KEVESEBB A MEGFIZETETLEN HITEL
A behajthatatlan kölcsönök aránya a hitelek között jelentősen csökkent, most a tartozások 16,1 százaléka számít problematikusnak e tekintetben. 2015-ben még a 22 százalékuk számított behajthatatlannak. 2010 óta most a legjobb az arány a szóban forgó kimutatásban. Az eredmények érdekében a Szerbiai Nemzeti Bank cselekvési tervet valósított meg. A hatszázalékos pozitív irányú elmozdulás azt bizonyítja a bankkormányzó szerint, hogy a rendszerszerű, intézmények közötti együttműködést előirányzó koordinált lépések meghozzák a várt eredményeket, s a nemzeti bank, a kormány és a piac részvevői közötti sikeres kooperációra utalt.
NÖVEKVŐ DEVIZATARTALÉK
A korábbi évek tapasztalatai alapján a dinár árfolyamát az idén is erős hatások érik majd a nyár végéig, majd ezt követően az erősödés lesz a jellemzőbb. A nemzeti bank azonban nem nézi tétlenül a nagyobb árfolyam-ingadozásokat, és továbbra is beavatkozik a nemzetközi pénzügyi piacon annak érdekében, hogy stabil maradjon a hazai valuta árfolyama. Az év eleje óta a központi bank összesen 640 millió eurót vásárolt és 345 milliót adott el a nemzetközi pénzpiacon, ami 295 millió eurós pozitív mérleget jelent. E pozitív mérleg voltaképpen a hazai devizatartalék részét képezi immár.
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
Jorgovanka Tabaković arról is szólt, hogy 2017. június 30-a óta a hazai bankok a Basel III elnevezésű, pénzintézetekre vonatkozó szabályrendszer szerint üzletelnek, ami azt jelenti, hogy az európai mércéknek és elvárásoknak megfelelő politikát folytatnak. Tabaković hangsúlyozta: egy olyan év áll mögöttünk, melyben sikerült megőrizni az állam pénzügyi és gazdasági stabilitását, s a nemzeti bank a továbbiakban is mindent elkövet annak érdekében, hogy hasonlóan jó eredményeket könyvelhessen el. Pénzügyi stabilitás nélkül nincs fenntartható gazdasági fejlődés sem – értékelte Jorgovanka Tabaković.
