Lindau óvárosa egy szigeten fekszik, melyen sok a hársfa, erről kapta nevét: „ A hársfa szigete”. Már 882-ben egy Szent Galleni szerzetes írásaiban említette az itt létező zárdát Miasszonyunk a hársfák alatt néven.
A város a X. századtól jelentős kereskedelmi központ volt, gyümölccsel, zöldségfélékkel, kenderrel kereskedtek. I. Rudolf német király szabad, birodalmi várossá tette. A települést római és középkori városfal védte. 1646-ban a svédek megostromolták a várost, de a lindauiak az éj leple alatt lerombolták a svéd ostromgépeket, és elűzték a svédeket.
1806-ban a bajor királysághoz csatlakozott. A második világháborúban fontos Wermacht kiképzőközpont működött itt. 1955-től ismét Bajorország részévé vált.
A szép, nyugodt, romantikus város vonzza a turistákat – főleg a jómódúakat. Egymást követik az előkelő hotelek, éttermek, kávézók.
Lindauban jó a hangulat, a város vidám. 1924 óta működik a Bolondok céhje (Narrenzuft) – ez egy „komoly” szervezet, mely a februári karneváltól kezdődően évközi szórakoztató rendezvényeket szervez – különleges, maszkos felvonulást, fúvószenekarok koncertjét, lövészeti versenyt.
A tóparton kellemes a séta. Itt áll a fotósok kedvenc célpontja, a XIII. században épült, színes kövekkel kirakott Mang-torony, amely valamikor világítótorony volt. Szemben a kikötőt egy másik világítótorony és egy hatalmas oroszlánszobor uralja. A „bajor oroszlán” 6 méter magas, 50 tonna súlyú, állandóan a tavat „pásztázza”.
A tóparttól a város központjába vezetnek a macskaköves, ódon hangulatot árasztó utcák. A Maximillien strasse a főutca, sétálóutca. Nagyon szép XVI. és XVII. századi polgárházak állnak itt, érdekes oromzattal, a falakat festmények borítják. Ebben az utcában található a XV. századból fennmaradt régi városháza elbűvölő épülete. Hatalmas, gótikus nagyterme van, és egy 13 000 könyvet számláló könyvtára, köztük egy Luther Márton-biblia.
A Haus zum Cavazzent a Boden-tó vidék legszebb házának tartják. Az 1729-ben épült palotát 1963-ban felújították, gyönyörű festmények díszítik. Ma múzeum, kiállítások színhelye. Állandó tárlata régi, mechanikus hangszereket mutat be.
Lindau színháza a modern építészet remekműve. Egy XIII. századi kolostortemplom alapjaira épült, 800 ülőhelye és nagy koncertterme van. Része a Marionettopern – egy egész különleges bábszínház, melyben operákat mutatnak be. Tizenkét bábszínészük 400 bábfigurával komoly operaműveket ad elő általában telt ház előtt.
Lindau legrégibb temploma az 1000 éves, védelem alatt álló Szent Péter-templom. Az ember kicsit borzong a vastag, rideg falak között, melyeket id. Hans Holbein festő Passió témájú freskói borítanak.
A „tolvajok tornya”, bár kívülről vidám hangulatot áraszt színes tornyával, belseje már nem vidám. 1380-tól börtönként működött, átmérője csak 8 méter, négy emeletén tengődtek azok, akik megérdemelték.
Lindau híressége a Lindavia-szobor-kút, Friedrich von Thiersch alkotása. 1884-ben szentelték fel II. Ludwig király húszéves uralkodása alkalmából. A nagyon érdekes szobor vörös márványból készült, Lindavia, a város védője hársfaágat tart a kezében, alatta négy allegorikus szobor a halászatot, hajózást, mezőgazdaságot, borászatot, vagyis a város gazdagságát szimbolizálja.
Lindauban 1951 óta minden évben megrendezik a Nobel-díjasok gyűlését, akik más tudósokkal együtt egy hétig foglalkoznak komoly témákkal. Pszichoterápiás heteket is tartanak.
A Bajor játékház modern épületében rulett, póker, Black Jack-játékok várják a pénzes turistát.
Mindenütt virág, lépten-nyomon ajándéktárgyak. A tóparton kényelmes padok sorakoznak a hársfák alatt, innen figyelhetjük a sétálókat, szebbnél-szebb kutyáikkal, a már említett bajor oroszlánt, a tavon ringó jachtokat.
Ódon tóparti házak hangulatos udvarai borozókat rejtenek – az enyhe időjárásának köszönhetően a Boden-tó vidékén kitűnő borokat készítenek.
Júniusban hagyományos vitorlaversenyt rendeznek, koncertek sorozata, gyermekfesztiválok tarkítják a nyári programot.
