A következő évtizedek vezérkérdésének az számít, hogy az európaiaké marad-e Európa, kik fognak élni e kontinensen – fogalmazott Orbán Viktor magyar miniszterelnök a székelyföldi tusnádfürdői szabadegyetemen, közismert nevén Tusványoson megtartott nemzetpolitikai előadásán.
Fotó: Ótos András
A 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapi rendezvényén Orbán kiemelte, konkrét adatok hiányoznak a mai felmérésekből arra vonatkozóan, milyen a helyi keresztény őshonos lakosok és a beáramló muszlim lakosság számaránya jelenleg. A magyar állam nagy nemzetközi kutatást készített az európai véleményről a témával kapcsolatban, melyből kiderült, 28 európai államban a megkérdezettek 81 százaléka súlyosnak tekinti a bevándorlás problémáját, 64 százalékuk szerint az a bűnözést is növeli, 59 százalékuk szerint megváltoztatja az adott térség kultúráját. Az európaiak 76 százaléka szerint rossz az a problémakezelés, amelyet Brüsszel ma végez. Orbán a kérdéssel kapcsolatban megállapította, a valóság az, hogy sikeres integrációt nem ismerünk, az nem adhat választ a gazdasági problémákra sem. Mint mondta, az ide telepedők fontosabbnak tartják saját vallásukat, értékrendjüket, kultúrájukat a bevándorlás helyszínén találhatónál, mi pedig nem lehetünk szolidárisak az európai eszméket megváltoztatni akaró kultúrákkal szemben, mert az voltaképpen önfeladást jelentene. A kormányfő szerint nem létezhet kulturális identitás stabil etnikai összetétel nélkül. Nem engedhetjük meg az etnikai összetétel nagy változtatásait, jelentette ki a Tusványoson.
LÉNYEGES ÜZENETEK AMERIKÁBÓL
A mögöttünk álló év legfontosabb magyar és európai eseményének a kormányfő a visegrádi országok megerősödését nevezte. Varsó, Prága, Pozsony és Budapest egy hangon beszél annak ellenére, hogy különbözőek ezek az államok, tette hozzá, majd Donald Trump amerikai államfő varsói beszédének sarkalatos pontjaira hívta fel a figyelmet, melyben a védelem kérdését akaratbeli elköteleződéshez kötötte, a Nyugatért folytatott harcot az elmékben induló folyamatnak nevezte, nem csak pénzügyi kérdésnek, s a családért, országért, istenért folytatott küzdelemre szólított fel. Fontosnak nevezte, hogy ezek az üzenetek éppen Közép-Európában hangzottak el.
MI KELL EGY ERŐS NEMZETHEZ?
Orbán lényeges teendőként emelte ki saját közösségünk, az ország és a nemzet megerősítését, s pontokba szedve beszélt arról, mitől lesz szerinte egy nemzet erős. Elsőként azt említette, hogy egy erős állam és nemzet nem más pénzén él, s utalt a Nemzetközi Valutaalappal korábban lezárt együttműködésre.
Fotó: Ótos András
– Egy erős nemzetnek rendben vannak a pénzügyei, van gazdasági teljesítménye. A magyar bruttó hazai termék a kétszerese ma az uniós átlagénak. Egy erős nemzet munkát ad mindenkinek, aki dolgozni akar – 2010-ben 3,6 millió foglalkoztatottja és 1,8 millió adófizetője volt Magyarországnak, ma 4,4 milliónak dolgoznak, s ugyanennyien adófizetők. Az erős államok magukénak tudják a sorsát befolyásoló eszközök nemzeti tulajdoni többségét is, ezt is el sikerült érni az energiaszektor, bankszektor, médiaszektor területén. Nem lehet demográfiai hanyatlásról sem beszélni egy erős államban, biológiailag képesnek kell lennünk fenntartanunk magunkat – részletezte a miniszterelnök.
Három területen dimenzióváltásra van szükség, emelte ki: a demográfiai mutatók, a kárpát-medencei magyar közösségszervezés és a gazdasági erő növelése, továbbá a modern technológia nagyobb mértékű beillesztése terén a magyar gazdaságba. Mint mondta, a családalapításban a politika nem dönthet, ez a nők döntése, de a kormány hozzásegítheti polgárait a helyes döntés meghozásához.
– Sokaknak feltűnhetett, hogy rengeteg pénzt költünk a családok támogatására, s itt rögtön adódik a kérdés: honnan van ez a pénz. A válasz az, hogy a multiktól vesszük el, a nemzetközi cégek profitjából. Az idén csak a bankszektortól 272 milliárd forintot sikerült szavatolni a családalapítási célok támogatására – számolt be, s hozzátette, hogy évente összesen 500 milliárd forintot szán a kormány erre a célra.
A SOROS-TERV PONTJAI
A migránskérdés problémáját felvetve a miniszterelnök előadásában elmondta, Brüsszelben egy szövetség alakult ki az uniós bürokraták és a Soros-birodalom között.
– Létezik egy Soros-terv, ennek négy pontja van. Az első szerint évente egymillió migránst kell beimportálni a muszlim világból, s mindegyiknek 4,5 millió forintnak megfelelő euró támogatási összeget kell szavatolni a második pont szerint. A beérkezetteket előre meghatározott módon szét kell osztani az országok között szerint, majd fel kell állítani egy bevándorlási ügynökséget, brüsszeli szintre kell emelni a döntéshozást és elvenni a döntésjogot a nemzetállamoktól – ez az utolsó pont – fejtette ki a nézeteit Orbán.
REFORMOKRA VAN SZÜKSÉGE AZ EU-NAK
Mint mondta, az EU-nak vissza kell nyerni a szuverenitását a Soros-birodalomtól. Meg kell reformálni ezt követően, az Európai Bizottságnak az Alapszerződéssel összhangban kellene működnie, nem lehet politikai szerepe, csak a szerződés betartása felett kell őrködnie. A bevándorlásnak véget kell vetni, vissza kell szállítani a törvénytelenül érkezett migránsokat az EU területén kívülre, bármennyire is szigorúan hangzik – sorolta a tennivalókat. Az európai kontinens, mint mondta, nem remélheti védettségét mástól, fontos az amerikaiak jelenléte, de magától is képesnek kell lennie az önvédelemre. Szólt a bővítésről is, mint közölte, a Balkán teljes integrációja nélkül nem lesz béke Európának e szegletében, s Szerbiát fel kell venni minél gyorsabban az EU-ba. Az uniónak történelmi szerződéseket kellene kötnie Törökországgal és Oroszországgal. Minderre szükség lenne egy versenyképes Európához, mely fel tudná venni a versenyt a többi kontinenssel – szögezte le Orbán.
A VÁLASZTÁS EURÓPAI TÉTJE
A jövő évi magyar választásnak európai tétje is lesz, hangsúlyozta, hiszen a visegrádi országokkal együttműködve Magyarország megállította a bevándorlást, az ellenzék azonban készen áll arra, hogy átadja a területet az új, kevert összetételű Európának, jegyezte meg. Minden ellenzéki párt több hatalmat adna Brüsszelnek, értékelte.
– A magyarság szempontjából is nagy a tét, a rombolás korszaka következhet, amennyiben ezúttal nem a kereszténydemokrata erők győzedelmeskednek. Rombolni pedig sokkal gyorsabban lehet, mint építkezni.
Regisztrációra és szavazásra buzdította a határon túli magyarokat, akik hozzájárulhatnak a választások eredményeihez.
A magyar kormányfő tusnádfürdői előadásán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szólt az erdélyi vonatkozású kérdésekről, a beszélgetést Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottsági elnöke moderálta.
