Csütörtökön árverezték a zombori akkumulátorgyárat (FAS), de az egyetlen vevő túl keveset kínált érte, míg a gyárhoz tartozó Trgosirovina céget a svájci Batagon International AG vette meg.
Nem kelt el a gyár (Fotó: Fekete J. József)
A FAS vagyonának eladásra kínált első egységébe tartoznak a termelőcsarnokok, az igazgatási épületek és a gyár intellektuális tulajdona, aminek teljes értékét csaknem 24,6 millió euróra becsülték, az árajánlatoknak ennek legalább a felét kellett elérniük. Mivel egyetlen ajánlat érkezett az említett svájci cégtől, ami mindössze 3,5 millió euróra szólt, az árverést vezető Predrag Ljubović, aki egyben a FAS csődgondnoka, közölte, hogy az ajánlat túl kicsi a vállalat eladásához, így a Batagon árajánlata az akkumulátorgyár hitelezői elé kerül. Ha a hitelezők tanácsa elfogadja az ajánlatot, meghatalmazást ad a csődgondnoknak, hogy aláírja az adásvételi szerződést.
A Batagon International AG-t Dalibor Matić svájci üzletember képviselte az árverésen, és társaságában volt Dejan Simić, a Szerb Nemzeti Bank korábbi kormányzóhelyettese.
– Jelentős beruházásokat kell tenni a gyárban, új berendezéseket üzembe állítani, kiképezni a dolgozókat, fölállítani a cégvezetést. A környezetvédelmi problémákat menet közben oldjuk meg, de erről azt követően döntünk, hogy átvettük a gyárat. A FAS az orosz, a német, a svájci, az olasz és a francia piacra termelne elsősorban. Szerintünk az árajánlatunk tisztességes, tekintettel, hogy a gyár jelentős ideje nem működik, sokat veszített az értékéből. Csupán a korábbi állapotának visszaállításához egymillió eurót kell befektetni, ezenkívül növelni kell a technológiai és a gyártási kapacitásokat. Kezdetben 450–500 dolgozót alkalmaznánk, majd 800-ra emelnénk számukat. A svájci törvények köteleznek bennünket, hogy a külföldi leányvállalataink is komolyan törődjenek a környezetvédelemmel, ám most még korán van, hogy arról beszéljünk, mennyi a tennivaló ezen a téren – jelentette ki Dalibor Matić, a Batagon képviselője.
A svájci cég az árverésen megvette a FAS tulajdonában levő Trgosirovina vállalatot, amit a helyiek a „Sevetrans melletti hulladéktelep”-ként ismernek. Erre a cégre a melencei Agrorit 136 264 eurós ajánlatot tett, a belgrádi Austrometal 141 111 eurót kínált, a Batagon itt is szerény volt, mindössze 30 000 eurót kívánt fizetni, noha a Trgosirovina értékét 272 525 euróra becsülték.
Végül az Austrometal és a Batagon félórás licitálásából az utóbbi került ki nyertesként, és 305 000 euróért elvitte a hulladéktelepet.
