2024. március 29., péntek

Szükség lenne még egy készenléti hitelszerződésre

Az IMF segítségével őrizhető az ország pénzügyi stabilitása

A Pénzügyi Tanács szerint Szerbiának még egy hitelszerződést kell kötnie a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy az eddigi jó, esetenként kitűnő eredményeket megerősíthessék – jelentette ki Nikola Altiparmakov, a testület tagja abból az alkalomból, hogy az új kormány megalakulásával ismét a korábbi tagokat nevezték ki a Pénzügyi Tanács tagjainak.

– Szüksége van Szerbiának az újabb hitelmegállapodásra, hogy elérjünk egy olyan pénzügyi stabilizációt és gazdasági növekedést, amely akkor sem fog jelentősen meginogni, ha nagyobb kockázatoknak lesz kitéve. Nem tudhatjuk, mikor köszönt be egy újabb gazdasági válság. Tény, hogy a 2008-ban kezdődött krízis külföldről indult. Az IMF mindenképpen nagy segítségünkre lenne – mondta Altiparmakov a Biznis Magazinnak adott interjúban.
– Olykor azt róják fel a Nemzetközi Valutaalapnak, hogy túl szigorú. Esetünkben nem volt az, hiszen a szerződés első évének lejártával és a költségvetési hiány csökkenését követően növelhettük a béreket és a nyugdíjakat, noha az volt a megállapodás, hogy három évre befagyasztjuk őket. Az IMF kivételesen rugalmas volt Szerbia esetében – részletezte a Pénzügyi Tanács tagja.
Véleménye szerint Szerbia számára az a fő kihívás, hogy sikeresen elkerülje a „közepesen fejlett országok csapdáját”, ami azt jelenti, hogy gazdasági és technológiai értelemben állandóan az Európai Unió országai mögött kullog, és olyan beruházóknak felel meg, amelyek kis pótértéket teremtenek és ezzel együtt alacsony béreket nyújtanak.
– Ez azt jelentené, hogy nálunk a bérek és az életszínvonal egy osztállyal az európai alatt maradna, és nem tudnánk áthidalni azt a szakadékot, amely a fejlett kelet-európai országoktól is elválaszt bennünket. A távlatokban gondolkodás és a rendszerbeli megoldások sohasem volt az erős oldalunk. Ha visszatekintünk néhány évtizedre, láthatjuk, hogy mindig két lépést tettünk előre, majd egyet hátra – részletezte a pénzügyi szakértő. A gazdasági növekedés feltételei kapcsán kijelentette: alapvető fontosságú, hogy többet fordítsunk beruházásokra.
– Románia az utóbbi két évben gazdasági növekedési rekordot állított fel, a köz- és magánberuházások szintje elérte a bruttó társadalmi termék 25 százalékát. Nálunk ez 18-19 százalék. A jelentősebb beruházásokhoz jobb gazdasági légkört kell teremtenünk, ennek feltétele pedig az adóigazgatóság, a gazdasági bíróságok és a kataszteri hivatal megreformálása – fejtette ki Altiparmakov. Elmondta még azt is, ha 10 százalékkal növelnék a fizetéseket a közszférában, az évente 30 milliárd dinárjába kerülne az államnak, ami elméletileg nem lehetetlen, ebben az esetben azonban nem lenne esély az adók jelentősebb csökkentésére és a nyugdíjak érezhető növelésére.