Június 18-án megválasztották a Szabadkai Zsidó Hitközség elnökét Joshua Stajnfeld személyében. Joshua Stajnfeld nyugalmazott orvos, a szabadkai Medic poliklinika tulajdonosa. Az elnökkel a zsidóság jelenlegi helyzetéről és a közösség jövőbeli terveiről beszélgettünk.
– Meglepődtem, hogy egyhangúlag rám esett a közösség választása. Mintegy kétszázötven tag szerepel jegyzékünkön, ugyanakkor a statisztikai nyilvántartásban nyolcvanan vallották magukat zsidónak. Ennek oka az asszimiláció hatása, nagyon kevesen vagyunk, akik száz százalékban zsidó gyökerekkel rendelkezünk, a többségnek csak az egyik szülője volt zsidó, ennélfogva az unokák már csak huszonöt százalékban zsidók genetikailag. A huszonöt százalék az alsó küszöb, amikor Izrael állam elfogadja a zsidó származást előfeltételként Izraelba való letelepedés esetében. A Szabadkai Zsidó Hitközségnek a legnagyobb problémája a közösség megóvása a beolvadástól, nagyon kevesen vagyunk, és emiatt nehéz megőrizni az etnikai származásunkat, valamint a zsidó szellemet és hagyományt. A kommunizmusban nem lehetett vallásgyakorlás sem a zsidóknál, sem a katolikusoknál vagy a pravoszlávoknál, mi mindannyian, akik a negyvenes években nőttünk fel, valláson kívüliek vagyunk, valamilyen szinten ateisták. Miután megtörtént a kommunista ideológiától való elválás, amely az ateizmust szorgalmazta, mindenkinek eszébe jutott a hit, többen a vallás felé fordultak. A zsidóknál mindig fontos szerepet játszott a vallás, ugyanis ők mindig gettókban, közösségekben éltek, és a vallás még jobban összetartotta őket, ez volt az a kohéziós erő, ami tömörítette a zsidókat. Hitközségünkben igyekszünk megtartani a tagságot a szétforgácsolódástól, azáltal, hogy megismertetjük őket gyökereikkel, múltjukkal, a vallással, aminek köszönhetően eddig is fennmaradtunk – mondta Joshua Stajnfeld.
A zsinagóga a jövő évtől kulturális rendezvények színhelye lesz, valószínű azonban, hogy nagyobb ünnepek alkalmával ott ünnepel a zsidóság. Az elnök azt szeretné, ha heti szinten megünnepelnék a sabbathot. A szabadkai hitközség rendelkezik úgynevezett Kis zsinagógával, ahol vallási ceremóniákat tartanak, a közösségi teremben pedig nagyobb ünnepek alkalmával – mint a Pészah, a kivonulás ünnepe, a Hanuka, a Ros Hásáná, azaz az újév szeptember 20-án, a Jom Kippur-engesztelő nap – gyűlnek össze a tagok, ilyenkor több mint százan vannak.
A Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke elmondta: a zsidó vallás értelmében, hogy megtartható legyen egy vallási rítus, legalább tíz zsidó férfinak a jelenléte szükséges, és ezt a létszámot elég nehéz összetoborozni.
– Magyarországon is és nálunk is a történelem során megfigyelhető jelenség volt, hogy a zsidók gyakran nem vállalták fel nyilvánosan a vallásukat. Ha csak az egyik szülő volt zsidó, akkor a gyermek általában a nem zsidó szülő vezetéknevét vette fel, ugyanis a zsidó meghurcoltatások ténye megmaradt a köztudatban. Örömömre szolgál, hogy az utóbbi időben egyre többen vállalják fel zsidó származásukat, és tartják meg a zsidó vezetéknevet. A fiatal generáció edukációja rendkívül fontos, hogy ismerjék származásukat és büszkék legyenek gyökereikre. Ismertetjük velük történelmünket, ünnepeink jelentőségét, szokásainkat. A zsidók a történelem során sokszor voltak meghurcolva, megfosztva jogaiktól, nem vásárolhattak földet sem, de mindig tanult emberek voltak. Most is igyekszünk megtanítani a gyermekekkel, hogy mi a judaisztika, megmagyarázzuk a vallási aspektusát és megpróbáljuk a mai kor szelleméhez közelebb hozni, hogy megérthessék – mondta az elnök.
Az utánpótlást is nagyon jelentősnek tartja Joshua Stajnfeld, már egészen kisgyermek kortól szeretné megszervezni a képzéseket, vasárnaponként napközit szerveznek a hitközség épületében. Számára nagyon fontos a barátkozás, hogy ne csak nagy ünnepek alkalmával találkozzanak a tagok, hanem minél gyakrabban, ezért is szerveznek különböző kirándulásokat, utazásokat. A környéken, Szegeden, Budapesten is tervezik a zsinagóga meglátogatását és az ottani zsidó közösségekkel a kapcsolatok ápolását, valamint közös színházlátogatásra is a közeljövőben sor kerül.
– Baráti kapcsolatokat ápolunk Hódmezővásárhellyel, Kiskunhalassal, Eszékkel, Zomborral. Ünnepek alkalmával összejövünk, találkozunk, együtt ünnepelünk. Horvátországban Pirovácon nyaralhatunk a zágrábi zsidó hitközség szervezésének köszönhetően. Szarvason a fiatalok képzésén vesznek részt tagjaink. Az említett tevékenységeket főként a nemzetközi szervezetek támogatják, csak egy kis részét kell a költségeknek a mi hitközségünknek fedeznie. Az idősebb tagok által leggyakrabban szóba kerülő téma az antiszemitizmus, a mi térségünkben inkább rejtett formában jelenik meg. Igyekszünk hasznos tagjai lenni a társadalomnak, ez az elsődleges cél, és csak másodlagos a zsidóságtudatunk hangsúlyozása. Filmesteket is tartunk, judaizmussal kapcsolatos filmeket vetítünk zsidó rendezőktől, Steven Spielbergtől, Woody Allentől és másoktól. Sakkcsoport és kézimunkacsoport is tevékenykedik hitközségünkben. Gyakran a rabbit is meghívjuk egy-egy téma feldolgozásánál – magyarázta Joshua Stajnfeld.
Minden évben Budván tartják a nyugat-balkáni zsidó közösségek vezetőit, a magyarországi vezetőket, valamint a Joint világszervezet képviselőit tömörítő tanácskozást, ahol megvitatásra kerülnek a zsidóság legaktuálisabb problémái. A szabadkaiak az idén is képviseltetik magukat ezen a tanácskozáson.
– Az idei évtől kezdve a szerb államtól huszonöt éven keresztül minden évben 950 ezer eurót kapnak országos szinten a zsidó hitközségek költségeik fedezésére. Szerencsére az államtól kapott pénzen kívül a Szabadkai Zsidó Hitközség saját bevétellel is rendelkezik, amelyet főként ingatlanok bérleti díja képezi, például a közgazdasági középiskola épülete is a zsidó hitközség tulajdona – mondta el Joshua Stajnfeld.
Szeptemberben a magyar nagykövetség támogatásával szervezik meg Szabadkán a Zsidó kultúra őszi fesztiválját. Itt magyarországi, belgrádi és szabadkai fellépők is részt vesznek majd.
