2024. március 29., péntek
HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS

„Mi vagyunk a szabadság, mi vagyunk Európa!”

Megvan az egymilliomodik állampolgársági kérelem – Megnyílt a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor a székelyföldi Tusnádfürdőn – Jó úton halad a nemzetpolitikai célkitűzések megva

Tegnap 28. alkalommal nyílt meg a székelyföldi Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, melyen társadalmi, nemzetpolitikai, világpolitikai és gazdasági vonatkozású előadásokat, beszélgetéseket, az esti órákban pedig koncerteket tartanak számos egyéb, a legkülönbözőbb korosztályoknak szervezett foglalkozás mellett. A konzervatív világszemléletet követő, nagy hagyományra visszatekintő, Kárpát-medencei magyarság problémáit, mindennapjait egészében felölelő szabadegyetem megnyitása során nemzetpolitikai eredményekről szólva Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, „egyenesben van nemzetpolitikánk”, melyet egy egyszerű adattal bizonyítani lehet: míg 2010-ben kilencmilliárd forint jutott e politika céljainak a megvalósítására, ma kilencvenmilliárd jut évente, s gazdasági programok is léteznek a kultúra, nyelv megőrzését szolgáló kezdeményezések mellett. Semjén bejelentette: fontos mérföldkőhöz érkezett el a nemzet közjogi egyesítésének a folyamata, megérkezett az egymilliomodik állampolgársági kérelem, mostanáig 845 ezer esküt tettek le a Kárpát-medencében, további 120 ezer állampolgársági kérelmet bíráltak el pozitívan a diaszpórában. Mint mondta, 35 ezer kérelmet utasítottak el ezidáig. Aláhúzta: novemberre meglesz az egymilliomodik eskü is.

Semjén Zsolt megnyitóbeszédét tartja, mellette (balról) Németh Zsolt és (jobbról) Potápi Árpád János (Ótos András felvétele)

Semjén Zsolt megnyitóbeszédét tartja, mellette (balról) Németh Zsolt és (jobbról) Potápi Árpád János (Ótos András felvétele)

A megfelelő irányú nemzetpolitikai elmozdulásokról beszélt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár, aki különösen nagy eredményként könyvelte el a román államfő napokban Székelyföldön tett látogatását, valamint annak tényét, hogy elvette vendéglátóitól a székely zászlót, s román trikolórt adott érte cserébe. Egy fontos dialógus kezdeteit jelentheti a szimbolikus cselekedet – jelentette ki Potápi.

Közép-európai szemmel nézve, a régióbeli építkezés szempontjából is lényeges a magyar–román párbeszéd – állapította meg a Tusványosként ismert szabadegyetem és diáktábor megnyitása során annak egyik alapító atyja, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottsági elnöke. Az idei tábor kulcsmondata: A biztos pont. Ezzel kapcsolatban sorra vette a Tusnádfürdő, a nemzetpolitika, a világpolitika és a szellemi-lelki élet szemszögéből biztos pontnak nevezhető jelenségeket. A nyugati világ ellenségekkel rendelkezik, belső konfliktusokkal is küzd, állapította meg, majd hozzátette, Közép-Európa szerepe egyre lényegesebb, ahogy a szabadegyetem megállapításai és gondolatai is. Lelki biztos pontként a vallást, a hitet nevezte meg.

KÜZDELEM AZ ELVÁNDORLÁS ELLEN

Jobbról: Dobsa István, a kárpátaljai Tiszakeresztúr polgármestere, Fejsztámer Róbert magyarkanizsai polgármester, Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester, Horváth Anna ügyvezető alelnök, Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének a polgármestere és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester

Jobbról: Dobsa István, a kárpátaljai Tiszakeresztúr polgármestere, Fejsztámer Róbert magyarkanizsai polgármester, Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester, Horváth Anna ügyvezető alelnök, Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének a polgármestere és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester

„Mi vagyunk Európa. Mi vagyunk jogaink letéteményesei és védelmezői. Mi vagyunk a szabadság” – áll a szabadegyetem idei megnyitó kiáltványának végén. A tábor előadásai 28 sátorban zajlanak egész nap. A megnyitót követően a Lőrincz Csaba-sátor egyik témája a Kárpát-medencei önkormányzatiság volt – erdélyi és más magyarországi, határon túli községek vezetői osztották meg tapasztalataikat a témával kapcsolatban. Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere az eseményen kiemelte, a Kárpát-medencei magyar önkormányzatok esetében a legnagyobb kihívásnak az elvándorlás számít. Az önkormányzatok vezetése ennélfogva sokkal több menedzselési technikai tudást igényel – fogalmazott. Nehezíti az önkormányzatok helyzetét, hogy az elvándorlás szélesebb, társadalmi jellegű problémának számít, gazdasági okok vezetik, a községeknek azonban meg van kötve a kezük a gazdasági szektor béreinek a nagyságát illetően, nem tud azokra kihatni. Fejsztámer szerint a legfontosabb a kisebbségi közösségek számára az, hogy érdekvédelmi szervezeteik, pártjaik odafigyeljenek az adott térségben zajló folyamatokra akkor is, ha nincsenek döntéshozási helyzetben. Úgy értékelte, a Vajdasági Magyar Szövetség e tekintetben a vajdasági önkormányzatokban magára maradt, egyedül kell a problémák rendezésén dolgoznia.

IDEJÉBEN KELL ORVOSOLNI A GONDOKAT

A Bethlen Gábor-sátorban lezajlott egyik előadás témája az óvodafejlesztés volt a Kárpát-medencében. Grezsa István fejlesztési feladatokkal megbízott magyar kormányzati biztos hangsúlyozta: nem lesz kinek gazdaságfejlesztést nyújtani, ha közben kiürül a Kárpát-medence, ezért fontos már az óvodai képzésre is gondolni, amikor nemzetstratégiáról gondolkodunk. Mint hozzátette, a magyar kormány óvodafejlesztési programja éppen ezért született meg, 17,1 milliárd forintos támogatási forrást szavatolva a tavalyi év folyamán. A program nem áll meg, hamarosan a kormány elé kerül a 2.0-s verziója – fogalmazott.

Hajnal Jenő a Bethlen Gábor-sátorban felszólal az óvodafejlesztések témájában, mellette Grezsa István ül (Ótos András felvétele)

Hajnal Jenő a Bethlen Gábor-sátorban felszólal az óvodafejlesztések témájában, mellette Grezsa István ül (Ótos András felvétele)

A vajdasági tapasztalatokról a beszélgetésen Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke számolt be, aki hangsúlyozta, hogy új távlatokat nyitott a magyar támogatás, még ha az MNT-nek korábban is voltak óvodai, iskolai, egyetemi támogatási programjai. Vajdaságban óvodai szórványközpontokat hoztak létre, egyéb fejlesztéseket is végrehajtottak, a cél pedig az, hogy 129 településen legyenek óvodai szakok, ott, ahol egyébként is létezik már magyar nyelvű iskolai oktatás. A nagykikindai, nagybecskereki, zombori, székelykevei, ürményházi fejlesztéseket hozta fel aktuális példaként – épületfelújításokról, új részlegek kialakításáról van szó. Mint közölte, a 2.0-s program eszközeit már mindenekelőtt az intézmények működésének a szavatolására szeretné felhasználni az MNT.

Meghosszabbították a külhoni magyar családi vállalkozók éve program pályázatainak határidejét

A nemzetpolitikai államtitkárság meghosszabbította a külhoni magyar családi vállalkozások éve program pályázatainak határidejét, a kérelmeket július 31-éig várják. A teljes támogatási keretösszeg 830 millió forint.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Tusnádfürdőn az MTI-nek elmondta: három pályázatot írtak ki a külhoni családi vállalkozóknak, illetve a fiatal magyar vállalkozók részére. A családi vállalkozások támogatási keretösszege 600 millió forint, a fiatal vállalkozóknál 120 millió forint. Külhoni fiatal vállalkozók együttműködését segítendő, 110 millió forintos keretet különítettek el. A teljes összeg így összesen 830 millió forint – mondta az államtitkár.

Eredetileg július 17-éig lehetett volna pályázatokat benyújtani. Bármilyen típusú vállalkozással lehet pályázni, az előző évben is széles volt a paletta, a mezőgazdaságtól a szépségiparon át az egészségügyig érkeztek támogatási kérelmek.