2024. március 29., péntek

Az előítéletek leküzdése után már könnyebb volt

„Az önkormányzatokat sújtja leginkább a migránsválság, a legtöbb támogatásra is nekik van szükségük”

Szerbiában számtalan olyan projektum létezik, ami a migránsok helyzetén kíván javítani, de nagyon kevés az olyan aktivitás, amely azokkal az önkormányzatokkal foglalkozik, ahol a migránsok tartózkodnak már huzamosabb ideje, miközben az önkormányzatoknak is nagy szükségük lenne a támogatásra – emelte ki egy belgrádi sajtóértekezleten Ana Koeshall, az Ana és Vlade Divac Alapítvány igazgatónője.

A 2016 márciusában megkezdett projektumuk augusztus 31-ig tart. A szükséges pénzügyi támogatást az USAID (Amerikai Fejlesztést Segítő Ügynökség) adta. A migránsválság sújtotta önkormányzatok támogatását szolgáló projektum célja az volt, hogy támogassa és fejlessze a menekültek ellátását végző önkormányzatokat. Az elmúlt több mint egy év alatt hét községben: Szabadkán, Šiden, Lajkovacon, Sjenicán, Tutinban, Dimitrovgradban és Preševón igyekeztek bevonni a lakosságot is az aktivitásaikba.

Ana Koeshall elmondta, a lakosság kezdetben szinte mindenhol vonakodott részt venni az alapítvány megmozdulásaiban, Szabadkán ütköztek a legnagyobb ellenállásba, mára mégis sikerült megtalálni a közös hangot a lakossággal. Mint mondta, az ismeretlentől való félelem, illetve az előítéletek leküzdése után már könnyebb volt a munka. Ma már több projektum megvalósítása is folyik, így például még ebben a hónapban megkezdik a fogyatékkal élő migráns gyerekekkel való foglalkozást különböző inkluzív műhelymunkákon keresztül.

A projektum 700 ezer dollár értékű – mondta el Miloš Živković, a projektum koordinátora, összefoglalva az elmúlt majdnem másfél év történéseit. Az önkormányzatokban összesen 21 nap képzést valósítottak meg, amikor a lakosságot megtanították, hogyan kell reagálni rendkívüli helyzetekben. Minden önkormányzat 10-10 ezer dollárt értékben kapott felszerelést, amit a rendkívüli helyzetekben használnak majd fel. Kiemelte, megnövelték Szabadkán a Vöröskereszt népkonyhájának a kapacitásait, így a szegény sorsúak és a migránsok számára naponta 1500 adag meleg ételt készíthetnek. Több mint 100 olyan akciót szerveztek, amikor a lakossággal, a migránsokkal és az alapítvány aktivistáival az adott 7 önkormányzatban közterületeket takarítottak. Živković kiemelte, hogy mindegyik akció lényege a szolidaritás vállalása és az egymás iránti tolerancia erősítése volt.

Júniusban hét iskolát szereltek fel az adott önkormányzatokban, mintegy 30 ezer dollár értékben. Összesen 41 számítógépet, egy vetítővásznat, 240 iskolai széket, 200 iskolapadot, óvodába való 20 széket és 10 padot hozzá, valamint 51 iskolatáblát adtak az iskoláknak. Fontosnak tartották ezt a helyi gyerekek, illetve a szeptember elsejétől iskolába induló migráns gyerekek miatt is. Ezenkívül a helyi egészségházak 6 EKG-berendezést kaptak. Számos infrastrukturális tevékenység is folyamatban van, folyamatosan foglalkoznak a befogadóközpontokban tartózkodó migránsokkal, hogy, jóllehet egyikük sem kíván Szerbiában maradni, mégis könnyebben alkalmazkodjanak az itteni környezethez.

Ana Koeshall elmondta, augusztus végén lejár a projektumuk. Habár számos új projektummal készültek, egyelőre még nem tudják, milyen pénzből valósítják meg. Támogatót keresnek. Mert, mint mondta, fontos a lakossággal is foglalkozni, hiszen csak egymás megismerése vezethet egymás elfogadásához.

Az Ana és Vlade Divac Alapítvány az USAID támogatásával, valamint a ProPozitiv ügynökség megvalósításával a hét, migránsválsággal sújtott önkormányzatban a lakosság körében ez év májusában végzett felmérésből kiderült, hogy a lakosság négyötöde szerint Szerbia jobb bánásmódban részesítette a migránsokat, mint a környező országok bármelyike. Azok a polgárok, akiknek volt személyes kapcsolatuk a migránsokkal, többségükben pozitív élményről számoltak be. És bár a lakosság 59 százaléka békésnek ítélte meg a migránsokat, egyharmaduk még mindig fél a terrorista támadásoktól és más bűncselekményektől.