Fennállása tizedik évfordulóján a tóthfalusi hagyományok házának udvara teljesen benépesült. Az egész napos programra a helybeliek mellett Vajdaság különböző pontjairól érkeztek a résztvevők, akik a hímzéstől kezdve a söprűkötésen át számtalan régi mesterséget kipróbálhattak.
Zsoldos Rózsa, a Hagyományok Háza Egyesületének elnök asszonya mesélte el lapunknak nyilatkozva, tíz évvel ezelőtt mi motiválta őket, hogy megnyissák ezt a létesítményt.
Fotó: Jenei Klementina
-Annak idején úgy gondoltuk, minden bizonnyal sok háznál fellelhetőek akár a padláson, akár az udvaron vagy a sufnikban olyan tárgyak, amik a régi idők lenyomatai. Egykori használati cikkek, az élet mindennapos velejárói és elengedhetetlen kellékei, amik mára már csak emlékek. Mivel adott volt ez az üres ház, gondoltunk egy nagyot, és berendeztük azért, hogy megőrizzük a múltunk darabjait, illetve most már a turistáknak is egyfajta látványosságként tudjuk bemutatni. A tájház és annak környéke sok rendezvénynek is otthont ad, például a farsangi mulatság, a pünkösdölés, a gyerekcsoportok és a távolabbról érkező látogatók fogadása zajlik itt már évről évre. Minden évben a vajdasági kézimunkakedvelők szövetségének segítségével megrendezzük az egynapos műhelymunkát is.
Szombaton a műhelymunkák során sok élménnyel gazdagodtak, egyebek mellett nemezelést is tanultak az érdeklődők, kiknek életkora némi túlzással nullától kilencvenckilenc évig terjedt. Rongypokrócot szőttek a három szövőállványon, ki lehetett próbálni a quilling (papírcsík)-technikát is, nem volt az udvarnak egy olyan szeglete se, ahol ne folyt volna valamilyen munka.
Délutánba nyúlóan fáradhatatlanul alkottak, és az ünnepi napon megajándékozták azokat némi figyelmességgel, akik bármilyen módon hozzájárultak a hagyományok házának és ezzel együtt hagyományainknak az éltetéséhez.
