Az EU továbbfejlesztésével meg kell teremteni az „európai egyesült demokráciák politikai unióját” – hangoztatta vasárnap Berlinben Martin Schulz, a német szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje.
Martin Schulz (Fotó: Beta/AP)
A Németország és az EU jövőjéről készített tervét ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy az európai nemzetállamok hosszabb távon is fennmaradnak, és az EU nem lehet „Amerikai Egyesült Államok európai földön”, de többnek kell lennie, mint a nemzetállami érdekek „legkisebb közös többszöröse”.
Olyan EU-ra van szükség, amely „kiegészíti a nemzetállamokat ott, ahol határaikba ütköznek”, köztük a klímaváltozás és a terrorizmus elleni küzdelemben és a migráció ügyében, amellyel még Németország sem tud egyedül megbirkózni.
Új „eszközöket" is ki kell azonban alakítani, hogy az EU érvényesíthesse a demokrácia, a jogállamiság és az igazságosság elveit a közösségen belül és kívül is. Így jön létre az „európai egyesült demokráciák politikai uniója”, amely „a szabadság, a biztonság, a jólét és a jog uralmának legnagyobb térsége lesz az egész világon” – mondta az SPD elnöke, kancellárjelöltje.
Martin Schulz az SPD júniusban elfogadott választási programjára épülő kancellárjelölti programot bemutató beszédében kiemelte, hogy kiveszett a szolidaritás az EU-ból, ami „veszélybe sodorja Európa jövőjét”.
Szavai szerint nehéz lenne megállapítani, hogy pontosan mikor szűnt meg a tagállamok közötti szolidaritás. Meglehet, hogy akkor, amikor „Magyarország és Lengyelország megtagadta a menekültek befogadását, és magára hagyott más országokat”, de az is előfordulhat, hogy akkor, amikor a vetélytárs CDU/CSU jobbközép pártszövetség vezetője, Angela Merkel kancellár 2015-ben „megnyitotta a határokat anélkül, hogy bármiféle egyeztetést folytatott volna partnereinkkel”. Németország a költségvetés legnagyobb nettó befizetője, 15 milliárd euróval többet fizet be, mint amennyit kap belőle, ami jól is van így, mert Németország profitál a legtöbbet az EU-ból. A közös költségvetés legnagyobb haszonélvezői között azonban ott van Lengyelország és Magyarország, két tagállam, amely „megtagadta a szolidaritást a menekültkérdésben” – tette hozzá az SPD kancellárjelöltje.
Németország hajlandó még több pénzt befizetni, mert egy „megújított EU-ban” és egy „erős költségvetésben” érdekelt, „de ha a költségvetés nem a szolidaritás elvén alapul, kancellárként vétót emelek” – emelte ki Martin Schulz. Hangsúlyozta, hogy „aki nem fogad be menekülteket, és például pusztító adóversenyt folytat a mi országunk ellen is, az nem viselkedik szolidárisan, és nem számíthat a mi szolidaritásunkra”.
A kancellárjelölt az SPD székházában tartott programismertető rendezvény után nyilvánosságra hozott dokumentumban a migrációval kapcsolatban nemcsak a menekültügyről, hanem a bevándorlásról is konkrét célokat fogalmazott meg. Kiemelte, hogy Európa olyan földrész, amely bevándorlási célpont, és gazdasági erejét nem is tudja megőrizni bevándorlók, mindenekelőtt képzett munkavállalók nélkül. Ezért közös szabályokat kell kialakítani, létre kell hozni az „európai bevándorlási jogot”. Meg kell teremteni a „szabályozott bevándorlás lehetőségét” azért is, hogy a „tömeges pusztulás és a reménytelenség rendszerének” helyét átvegye a „remény és az Európába való méltányos bejutás” rendszere – áll a programban.
Az SPD országos választói támogatottsága vasárnap megjelent adatok szerint 25 százalékos. A szociáldemokraták így 13 százalékponttal lemaradva állnak a második helyen, a 38 százalékon álló CDU/CSU mögött. A szövetségi parlamenti választást 10 hét múlva, szeptember 24-én tartják Németországban.
