Ótos András felvétele
Dragan Utržan iskolaigazgató tegnap átnyújtotta nekik a kitüntetéssel járó, vásárlási utalványokat. Az évfolyam diákját megillető pénzjutalomra szánt, idei keret 50 ezer dinár volt, mivel azonban a két kitüntetett diáklány felmutatott eredményeivel jócskán, és mindvégig döntetlen tempóban lekörözte versenytársait, az illetékes bizottság egyiküket sem akarta elutasítani, így a pénzt felezniük kellett volna. A Magyar Nemzeti Tanács közbenjárásával azonban sikerült elérni azt, hogy mindkét kitüntetett diák egyforma, 50 ezres, levásárolható juttatásban részesülhessen.
Az országos szinten is kiváló tanintézménynek számító József Attila Általános Iskolában az idén 7 nyolcadik osztály diákjai ballagtak, összesen 144-en, az egyik tagozat 15 diákja magyar nyelven hallgatta a tantárgyakat. Újvidéken csupán három általános iskolában tanulhatnak magyar nyelven a diákok, a Magyar Nemzeti Tanács mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több gyereket magyar tannyelvű osztályokba írassanak szüleik. A József Attila iskolának nagyjából 1300 diákja van, közülük száznál is kevesebb a magyar anyanyelvű tanuló. Az első osztályt az idén szeptemberben mindössze 5 diák alkotja majd, az idén elballagó, 15 fős tagozat volt a magyar osztályok közül a legnépesebb. Fodor Izabella sikere ékes bizonyíték arra, hogy az újvidéki magyar oktatás jó szakkáderekkel, tanárokkal rendelkezik, és hogy a 8. osztály végén akár egy magyar diák is lehet az évfolyam tanulója. A szülők számára jó motivációként hathat a lány sikere, érdemes magyar tagozatra beíratni a gyerekeket! Az MNT óvodás kortól kezdve kíséri és támogatja, vigyáz a székvárosban magyarul tanuló fiatalokra.
Isidora Gajdobranski (Ótos András felvétele)
Az iskola szülői tanácsa az idén tehát két lányt javasolt az Évfolyam diákja címre. Isidora Gajdobranski, a 8g osztály tanulója és szülei számára is nagy megtiszteltetés az elismerés: – Örülök annak, hogy méltóképpen képviselhetem iskolámat különböző helyeken. Sok mindenről le kellett mondanom ahhoz, hogy eljussak eddig a címig, amíg a többiek barátkoztak, kimenőztek, én edzésen voltam. Én döntöttem azonban így, és hiszem, hogy jól döntöttem – véli Isidora. A lány futballedzésekre jár, középpályás játékos, gyakran az iskolában is focizik a fiúkkal. A Zmaj gimnázium sporttagozatán fog továbbtanulni, azt követően a környezetvédelmi tudományban látja magát, de azt sem tartja kizártnak, hogy Amerikában tanul majd.
Fodor Izabella valóban sokoldalú diáklány: A zeneiskolában hegedülni tanul, megtanult harmonikázni, zongorázni, furulyázni és gitározni is. Ebben az iskolában is színkitűnő volt, zeneelméleti és szolfézsversenyekre járt, köztársasági szinten harmadik helyezést ért el, két alkalommal is. Magyar nyelvi versenyeken, és matematikai megmérettetéseken is részt vett, műszaki oktatásból is rangos eredményeket ért el: makettjét tartományi és köztársasági szinten is díjazták. – Nagyon sokat dolgoztam az elismerésért, rengeteg időmbe, igyekezetembe került. Éjjeli tanulás, készülés, reggel öt órai kelések, hétvégi fáradtság… Próbáltam minél rendszeresebben tanulni, A4-es papírra kiírtam a definíciókat, az összegzett anyagot, minél többet megjegyezni… Nem az a tudás, ha valamit bemagolunk, és betanulunk, hanem az, ha valamit megtanulunk és képesek vagyunk megmondani azt, hogy miért van úgy! Nem tudás az, ha le tudunk írni valamit helyesen, ha bemagoljuk a helyesírást. Meg kell magyarázni, hogy miért! Alá kell támasztani a megtanultakat – véli Izabella, aki azt üzeni a fiataloknak, hogy ha tudják, hogy mit szeretnének elérni, akkor nem szabad lemondaniuk álmaikról! – Minden lehetséges, csak akarni kell – üzeni.
Fodor Izabella (Ótos András felvétele)
Búcsúzom az iskolától (Fodor Izabella búcsúfogalmazása)
Gyönyörű nyolc év. Mit is jelent számomra? Teli-teli tudással, vicces, szomorú, értékes pillanattal.
Törékeny kislányként léptem át iskolám hatalmas, rémisztő ajtaját. Alsós lettem, első osztályos, büszke voltam. Emlékszem a pöttömnyi asztalokra, székekre, Tancsim kedves mosolyára. Eljött az idő, elbúcsúztunk Tancsinktól is. Kirepültünk meleg fészkeinkből. Csodás négy év volt, helyesbítve, négy gondatlan év. Felsősök lettünk, ötödikesek. Újabb ismeretlen négy év. Elveszetten szaladgáltunk tanteremtől tanteremig. Megismertem felsős tanáraimat, akik tiszta szívvel fogadtak minket. Számomra az első nap nagyon nagy változás volt, megismerni a hatalmas tudástengert. Becsukom szemem, és egy hatalmasat fordulok. Nyolcadikos vagyok, nyolcadikos lettem. Úgy elmúlt az idő, mint a gyorsan pergő homokóra. Itt az idő, el kell ballagnunk, hihetetlen. Most megállítom az időt pár percre, hogy köszönetet mondjak Tancsimnak, ki megtanította a betűk, számok világát, osztályfőnökömnek, ki kovácsolta az erkölcsi értékeket, és külön-külön minden tanáromnak, kik felépítették általános iskolás tudásom. Iskolámban számtalan értékes kincs, emlék marad, melyről csak mi tudunk, diákok. Minden tanterem, tanár, alkalmazott mélyen szívembe vésődött egy életen át.
Mindenki megy a maga útjára. Ez most egy vég, viszont egy új, pajzs alá rejtett jövő. Nyolc év csak a kezdet volt, mely felkészített a rejtett rengetegre. Erre az időszakra felhőtlenül emlékezem majd vissza.
