2024. április 24., szerda

Egy nagy felfedezés küszöbén

Sirmiumban császári palota után kutatnak a szakemberek, ausztrál régészekkel karöltve
Dr. Stefan Pop-Lazić, a Belgrádi Régészeti Intézet szakmunkatársa (Dávid Csilla felvétele)

Dr. Stefan Pop-Lazić, a Belgrádi Régészeti Intézet szakmunkatársa (Dávid Csilla felvétele)

Az objektum padlózata egyes helyeken csodaszép mozaikkal volt kirakva, a feltételezett császári palota több részén is ilyenre bukkantak a régészek (Dávid Csilla felvétele)

Az objektum padlózata egyes helyeken csodaszép mozaikkal volt kirakva, a feltételezett császári palota több részén is ilyenre bukkantak a régészek (Dávid Csilla felvétele)

A mai Sremska Mitrovica területéhez tartozó egykori római város, Sirmium Glac elnevezésű parcelláján már a XIX. század második felében érdekes régészeti leletekre bukkantak, a nevét egy mitrovicai polgárról, Glac Péterről kapta, aki a XIX. században megvásárolta ezt a birtokot. Ekkor találták meg az első leleteket is, habár azok nem mondhatók régészeti ásatásoknak, csupán azok a dolgok kerültek elő, amelyekre a felszínen bukkantak rá, egyes ókori istenekről készült szobrokra, valamint a római vízvezetékrendszer részeire. Az első világháború idején, az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének az egyik tisztje jelentős régészeti leletekről tájékoztatta a parancsnokságot, csapata akkor egy 80 négyzetméteres mozaikra bukkant. A második világháború után mezőgazdasági birtokká alakították a területet, az ókori leleteket pedig elkerítették. Az első valódi régészeti ásatásokra 1994-ben került sor, a munkálatokat a Szerémségi Múzeum és a Belgrádi Régészeti Intézet vezette. Akkor több helyen is mozaikokat találtak, de abban az időben nem volt lehetőség komolyabb ásatásokra. Az azonban nagy jelentőséggel bír, hogy 1994-ben a régészek megállapították, hogy ezen a helyszínen kiemelt fontosságú régészeti leletek vannak, és átfogó, nagy méretű, többéves régészeti kutatásokra van szükség, amelyeket külföldi szakértők bevonásával kellene elvégezni. Dr. Stefan Pop-Lazić, a Belgrádi Régészeti Intézet szakmunkatársa elmondta lapunknak, az idei régészeti ásatásokat egy három évvel ezelőtt elkészült projekt alapján kezdték el.

– Ez egy jelentős, nemzetközi szakértők közreműködésével folytatott kutatás, amely egy hosszú távú régészeti ásatásnak a kezdete. A projekt keretében nemcsak ásatásokat végzünk, hanem a felszínre került tárgyakat megtisztítjuk, szétválogatjuk, konzerváljuk és végül majd kiállítjuk. A Vila rustika Glac elnevezésű projektet a Sydney-i Egyetem és a Belgrádi Régészeti Intézet közösen bonyolítja le, a munkálatokat Richard Miles, a Sydey-i Egyetem professzora, és jómagam, a Belgrádi Régészeti Intézet szakmunkatársa irányítjuk. A kutatást a Sydney-i Egyetem, a belgrádi Ausztrál Nagykövetség, Sremska Mitrovica önkormányzata és a Kulturális Minisztérium is támogatja. A Mitrosrem vállalat, amelynek objektumai az ásatások közelében helyezkednek el, szintén sokat segítenek, hogy minél színvonalasabb munkát végezhessünk.

Min dolgoznak jelenleg?

Az objektum különböző pontjain jelzéseket helyeznek el, amelyek segítségével később egy drón a levegőből 3D-prezentációhoz szükséges felvételeket készít (Dávid Csilla felvétele)

Az objektum különböző pontjain jelzéseket helyeznek el, amelyek segítségével később egy drón a levegőből 3D-prezentációhoz szükséges felvételeket készít (Dávid Csilla felvétele)

– Régebbről is tudtuk, hogy a régészeti helyszín nagy, több hektáros területen helyezkedik el. A 2014-ben végzett geofizikai kutatások azt mutatták, hogy az ásatások környékén (4,5 hektár)  számos objektum található. Az idén végzett kutatásokból viszont az derült ki, hogy sokkal nagyobb területen találhatók ókori maradványok, mint az gondoltuk volna, a Mitrosrem vállalat területén is és a közeli erdőben is számos leleltre bukkantunk.

A jelenleg végzett ásatásokból viszont azt látjuk, hogy ezen a helyen egy nagyobb objektumról van szó, amely kb. 300×400 méteres volt. Ha megnézzük, hogyan építkeztek az ókori római birodalomban, akkor azt feltételezzük, hogy egy igen impozáns palotáról lehet szó, mivel Mitrovica, azaz Sirmium közelében helyezkedik el, tulajdonképpen egyfajta peremvárosi része lehetett, és nagyon közel van a Szávához is. A későókori villákra jellemző az ehhez hasonló helyszín. Az építészeti elemek és a részletek azt sugallják, hogy rendkívül előkelő palota lehetett, a falakat és a padlózatot kőmozaik, peloponnészoszi és olaszországi császári porfir (kőzet) és egyiptomi márvány díszítette. Azt feltételezzük, hogy Maximianus római császár egyik előkelő üdülője lehetett, de erről még nincs bizonyíték. A Sirmiummal kapcsolatos kutatások több mint egy évszázada tartanak, nagyon sokat tudunk róla és a környékéről is. Azt is tudjuk, hogy milyen régészeti leletekre bukkantak Sirmium körül, és ez az egyedüli olyan helyszín, ahol olyan tárgyakat, elemeket találtunk, mint a sirmiumi császári palotában. Ebből kifolyólag arra következtetünk, hogy szoros összefüggésben lehet a császárral és itt kiemelném az egyiptomi vörös porfirt, ezt a kőzetet abban az időben kizárólag a császári építményeken használták. Az itt felfedezett építészeti stílus is kiemelkedő, úgyhogy valóban azt gondoljuk, császári palotáról van szó. A történelmi tények is a feltételezéseink mellett szólnak, Sextus Aurelius Victor római történetíró lejegyzései szerint Maximianus római császár Sirmium mellett építtetett palotát – meséli Pop-Lazić.

A Glac parcellán végezett ásatások helyszíne (Dávid Csilla felvétele)

A Glac parcellán végezett ásatások helyszíne (Dávid Csilla felvétele)

A feltételezett császári palota padlózatát nagyon ritka, vörös színű császári porfir (kőzet) borította (Dávid Csilla felvétele)

A feltételezett császári palota padlózatát nagyon ritka, vörös színű császári porfir (kőzet) borította (Dávid Csilla felvétele)

Közben csörög a telefonja, újabb munkatársak érkeztek, akik elhelyezik az objektum körül azokat a jelzéseket, amelyeknek köszönhetően később egy drón a levegőből 3D-prezentációt készít.

Abban az esetben, ha beigazolódna a feltételezés, mekkora méretű felfedezésről lenne szó?

– Nagyon-nagyon fontos felfedezés lenne, több császári palotát fedeztünk már fel, a Romulianát, a Šarkament és a Medianát, úgyhogy ez lenne a negyedik ilyen méretű és jelentőségű épület. Azt meg kell még jegyeznem, hogy ez az egyedüli olyan épület, amelyről a történelmi források Palatiumként szólnak, magyarán palotáról, míg pl. a Romulianát a történelmi források csak helyiségként említik. Minden esetre az elkövetkező régészeti ásatásokat és a tudományos munkát is nagyon várjuk, élvezzük majd minden pillanatát.

Az ásatások során nagyon sok leletet találtak, és nem kötődik mind a feltételezett palotához.

– A helyszínen a palotánál jóval régebbi és újabb kori leletekre is bukkantunk, pl. előkerült egy pénzérme Theuderich keleti gót király idejéből, valamint II. Iusztinianosz bizánci császár idejéből is, ami arról tanúskodik, hogy ezen a helyszínen a 6. században is település volt. A rengeteg lelet azt sugallja, hogy ezen a helyszínen több éves régészeti kutatásra lesz szükség. Az idén csupán egy hónapot tartanak a régészeti ásatások, ez nagyon kevés idő egy ekkora területre, a jövő héten már befejezzük. Az egy hónapon kívül volt egy hét, amikor elvégezték az előkészületi munkálatokat, ekkor lenyírták a füvet és kiirtották a bozótot, hogy a régészek hozzáláthassanak a munkához. Az idei ásatások után lefedjük a kiásott objektumokat védőtextillel, illetve homokkal szórjuk be egyes részeit, és kerítést emelünk az ásatási helyszín köré.

Hogyan tovább? Biztos, hogy lesz folytatása?

– Minden bizonnyal. Ötéves együttműködési szerződést írt alá a Belgrádi Régészeti Intézet és a Sydney-i Egyetem, az ausztráliai partnereinknek öt évre jóváhagyták a projekt támogatását, mivel ott másként működnek az intézmények, nálunk másként megy, mi minden évben pályázunk. A projekt keretében régészeti iskolát is tervezünk alapítani, ahol hazai, ausztrál és más külföldi diákok tanulhatnának – magyarázta Pop-Lazić.

Jasmina Davidović, a Szerémségi Múzeum régésze (Dávid Csilla felvétele)

Jasmina Davidović, a Szerémségi Múzeum régésze (Dávid Csilla felvétele)

Az ásatások körüli munkában aktívan részt vesz a Szerémségi Múzeum is, Miroslav Jesretić, a kultúrintézmény munkatársa elmondta, itt sokkal könnyebben végezhetnek ásatásokat, mint Mitrovicán, mert ott lépten-nyomon különféle akadályokba ütköznek. Minden tárgyi lelet, ami az itt végzett ásatásokból kerül elő, a mitrovicai Szerémségi Múzeumban lesz megtekinthető, természetesen előbb szétválogatják őket, majd konzerválják.

Jasmina Davidović, a Szerémségi Múzeum régésze a Glac parcellától nem messze, a Mitrosrem egyik objektumában dolgozik, ő és munkatársai válogatják szét a régészeti ásatások során talált tárgyakat, és ezután konzerválják őket. Davidović elmondta, az eddig legértékesebb lelet a császári padlókőzet, hiszen ez egyértelműen arra utal, hogy császári épületről lehet szó.

– A legértékesebb a vörös padlókőzet, de találtak zöld császári kőzetet is, amely valódi luxuscikknek számított abban az időben, és nagyon szép freskók kerültek hozzánk, igaz, összetörve, de egy részét már összeillesztették az ausztráliai régészek. A kőzeten kívül találtak üveget, kerámiát, pénzérméket, és mindezek különböző időszakokból származnak, rengeteg a római, kelta és germán eredetű tárgy. Nagyon várjuk már, hogy mikor találnak esetleg szobor-maradványokat, mert akkor sok minden kikristályosodna. Találtak már egy kis szoborrészt, de ez még nem bizonyít semmit – magyarázta Davidović.