2024. április 23., kedd

Mit tegyünk, hogy többen legyünk?

Topolya is részese az országos natalitás-ösztönző programnak

Az Európai Unió területén közvetlen és közvetett támogatások formájában a GDP 2,6 százalékát fordítják családtámogatásra. Egyes államok ennél is többet költenek ilyen célokra. Ausztria az összbevétele 3 százalékát, Magyarország pedig a 4 százalékát családtámogatásra fordítja. Szerbiában ez az arány eddig nem érte el a GDP 1 százalékát. Most azonban egy tesztprogram keretében 15 községben kísérik majd figyelemmel, hogy a különféle projektumok milyen hatásokat váltanak ki. A jövőben pedig további programokat ígérnek. A 15 kiválasztott község egyike Topolya.

Az utóbbi 100 évben soha nem született kevesebb gyermek Szerbiában, mint tavaly. A Köztársasági Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint 2016-ban az ország 169 községéből csupán ötben volt népességnövekedés, azaz többen születtek, mint ahányan elhaláloztak. Újvidék, Sjenica, Preševo, Novi Pazar és Tutin a kivételek, ezekben a városokban több gyermek született, mint ahányan meghaltak. Az összességében kirívóan negatív demográfiai irányzatot jól szemlélteti, hogy az ország lakossága 2002-ben még 7,5 millió, 2016-ban már csak alig 7 millió volt. Valószínűleg ezek a lesújtó adatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a szerb kormány egy pilot programot kezdeményezett, melynek keretében népesedést ösztönző intézkedéseket vissza nem térítendő pályázati pénzekből támogatnak. A helyi adottságok és jellegzetességek figyelembe vételével készített különféle népesedést ösztönző projektekre mintegy 130 millió dinár vissza nem térítendő eszközt folyósít a szerb kormány. Egyben ez tekinthető az első olyan esetnek, hogy az állam konkrét intézkedésekkel segíti a községeket a népesedés ösztönzésében.

Slavica Đukić Dejanović demográfiával és népesedéspolitikával megbízott tárca nélküli miniszter 15 szerbiai község képviselőjével írta alá a közelmúltban a támogatásra vonatkozó szerződéseket. A minisztérium által kiírt pályázatra 90 helyi önkormányzat jelentkezett. A kiválasztott kedvezményezettek listáján három közép-szerbiai, hét délkelet-szerbiai és öt vajdasági község neve szerepel. Érdekességként jegyezhető meg, hogy az eszközöket elnyerő községek között nincs belgrádi, azaz egyetlen fővárosi község sem. Vladičin Han, Dimitrovgrad, Blace, Crna Trava, Bégaszentgyörgy (Žitište), Golubac, Knić, Trstenik, Šid, Vlasotince, Topolya, Sečanj, Prokuplje, Nova Varoš és Ürög tartozik a kedvezményezettek köréhez.

TOPOLYA IS RÉSZESE A PROJEKTUMNAK

A vajdasági magyarokat is érzékenyen érint a népesség fogyása. Ezért tekinthetünk kiemelt figyelemmel arra, hogy az egyik „legmagyarabb” önkormányzat, a topolyai község is részese a nagyszabású projektumnak. Mészáros Heléna, a községi tanács tagja, egyben a népesedést serkentő intézkedések koordinálásával megbízott tanácsosa lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy lényegében egy tesztprogramról (pilot projekt) van szó, melynek tapasztalatait köztársasági és önkormányzati szinten is fel szeretnék majd használni az elkövetkezőkben. Nem lehet ugyanis általánosítani, hiszen a népességfogyás sok esetben egészen eltérő okokra vezethető vissza egy-egy község területén. A későbbiekben is felhasználható tapasztalatok megszerzése céljából most olyan községeket választottak ki, melyek esetében már létezik valamiféle kezdeményezés, van akcióterv és léteznek támogatásra alkalmas programok.

– Az önkormányzat mellett szeretnénk bekapcsolni a civil szervezeteket, az egészségügyi intézményeket, a médiát és a tudományos szféra képviselőit is. Az oktatási intézményekkel is szeretnénk együttműködni, az iskoláskor előtti intézményektől kezdve az általános iskolákon át a középiskolákig. Nagy örömömre szolgál, hogy máris sikerült bevonni néhány elismert szakembert. Külön ki kell emelnem dr. Illés Csilla, dr. Cservenák Péter és dr. Desimir Đukić szakorvosok nevét, akik már jelezték, hogy együttműködnének az átfogó program megvalósításában. A gyermekek tervezése és vállalása, majd a nevelése a családban kezdődik, a legfontosabb része ott zajlik, de az oktatási intézményekben folytatódik. Ezekben az intézményekben gyógypedagógusok alkalmazását tervezzük. A pályázati kritériumok közé tartozott, hogy az érdekelt községnek rendelkeznie kellett egy akciótervvel, úgymond „a kedvezőbb demográfiai jövőre” vonatkozó programmal. Emellett mindegyiknek az eszközök legkevesebb 15 százalékát a költségvetéséből eleve a népesedéspolitikára kellett előirányoznia. Így hagytak jóvá Topolya számára 4,8 millió dinárt, ami a saját költségvetési eszközeinkkel együtt már 5,7 millió dinárt tesz ki. Figyelembe vették még a demográfiai mutatók alakulását, a község fejlettségi szintjét, a projekt várható hatásait és fenntarthatóságát is. Az elnyert összegeket szigorúan célirányosan lehet csak elkölteni, amit a pénzügyminisztérium és az illetékes felügyelőségek folyamatosan ellenőriznek. A tervek szerint ezek az önkormányzati projektek egy évig tartanak. Az elért eredmények összegzése után pedig törvényi határozatokat hoznának a szerbiai népesedés további ösztönzéséről. Egy év múlva tehát csupán ez a tesztprogram zárul le, az ígéretek szerint a tapasztalatok felhasználásával utána majd további ösztönző projekteket hirdetnek meg. A legnagyobb összeget Knić községnek hagyták jóvá. A 60,5 milliós projekt több mint 50 százalékát biztosítják. Tudni kell, hogy ennek a városnak a lakossága 40 év alatt megfeleződött. Ez a község azért specifikus, mert nem az elvándorlás miatt csökkent ilyen drasztikusan a lakosság száma, hanem az elöregedés a fő ok. Külön kiemelt kategóriaként tekintünk a fiatalokra. Ha tudomásul vesszük, ha nem, a valóság az, hogy ma már a fiatalok viszonylag korábban kezdik meg a nemi életet, mint az előző generációk. Topolyán már évekkel ezelőtt létesítettek a nőgyógyászati részlegen egy ifjúsági tanácsadói szolgálatot. Ezt is szeretnénk „újraéleszteni”. A tizenévesek ugyanis általában nem szívesen várakoznak nőgyógyászati vizsgálatra szüleik, nagyszüleik korosztálya képviselőivel együtt. Ezért lenne hasznos a tanácsadói szolgálat működtetése. A terhesiskola és a terhestorna pedig egy nagyon sikeres, helyi projektum, mely évek óta működik már. A keretből ennek a fenntartására és támogatásra 1,2 milliót fordítunk. Azzal is tisztában kell lenni, hogy ezek az intézkedések nem hatnak ki közvetlenül a születések számának növekedésére. Ez egy lassú folyamat, a hatások közvetve, majd csak egy idő után mutatkoznak meg. Hogy pontosan hogyan néz majd ki ez a teljes projektumunk, ez most van még kialakulóban, közösen formáljuk az érintett szervek, intézmények, szakemberek bevonásával. Annyi biztos, hogy meg fogjuk növelni a megszületett gyerekek után járó községi juttatásokat. Azt is felvetettem, hogy már a terhesség 28-ik hetében kapjon támogatást a leendő anyuka, hiszen a babaholmit általában már akkor meg szokták venni. Ez így nagy segítség lenne, de minden intézkedés esetében figyelembe kell venni számos más tényezőt, és a törvényes előírásokkal is mindennek összhangban kell lennie. A vidéki, falusi közösségekben a gyermekvállalás ösztönzését és az elvándorlás megállítását a munkahelyek létesítésével lehetne elérni. A munkaadóktól is sok függ, de ez is egy nagyon összetett folyamat. Slavica Đukić Dejanović a szerződések aláírása alkalmával elmondta, hogy a tervek között szerepel, hogy a Szerbiai Gazdasági Kamarával együttműködve különféle ösztönző jellegű kedvezmények folyósítására serkenteni a munkaadókat, hogy ezzel is segítsük a (potenciális) szülőket – mondta el Mészáros Heléna.

Az első gyermek születésekor a család egy összegben 36 800 dinár állami támogatást kap (Tóth Péter felvétele)

Az első gyermek születésekor a család egy összegben 36 800 dinár állami támogatást kap (Tóth Péter felvétele)

NEM MINDEGY HOL ÉL AZ EMBER

Jelenleg Szerbiában az állam, az első gyermek születésekor, egy összegben 36 800 dinár szülői pótlékot fizet ki. A második gyermeknél ez az összeg 144 ezer dinár, a harmadiknál 258 ezer dinár, negyediknél pedig 344 ezer dinár. A tartományi kormány a harmadik megszületett gyermeket támogatja havi 12 000 dinárral. Az önkormányzatok, azon belül a helyi közösségek anyagi hozzájárulása a gyermekvállaláshoz községtől függően eltérő. Sok esetben már szülés előtt az orvos azt javasolja, hogy a terhesség megőrzése végett a nő legyen betegszabadságon. Ebből a szempontból viszont már nem mindegy, hogy hol él az ember. Belgrád, vagy például Jagodina a városi költségvetésből pótolja a terhességmegőrzésen lévő kismama juttatását, hogy ugyanannyit kapjon, mintha dolgozna. Más városok, községek esetében viszont ez anyagi hátrányt jelent. A mesterséges megtermékenyítés esetén hasonló a helyzet. Az eljárást megelőzően számos, viszonylag drága vizsgálatot kell elvégezni.

ELFOGYUNK

A statisztikai adatok szerint 2016 és 2006 között az ország népessége a születések és elhalálozások tükrében 385 000 fővel csökkent. Évente egy Topolya, vagy Óbecse népességének megfelelő város tűnik el, ennyivel vagyunk kevesebben. 2016-ban országunkban 100 834 volt az elhalálozottak száma (50 126 nő és 50 708 férfi), miközben 64 734 újszülöttet anyakönyveztek. A vezető halálokok a férfiaknál és nőknél egyaránt a szív- és érrendszeri megbetegedések. Népszámlálás nem volt ugyan, de a becslések szerint 7 058 322 lakosa volt a 2016-os év végén Szerbiának. A szülések statisztikájából pedig megállapítható, hogy a 25 és 34 év közötti nők közül szültek a legtöbben, mintegy 40 ezren. Városi környezetben a tavaly szült nők átlagéletkora 30,4, míg a vidéki nők átlagéletkora 27,8 év volt tavaly. Ebből megállapítható, hogy a falusi nők korábban szülnek. Érdekes, a gyermekvállalással összefüggő adat lehet még, hogy egy átlagos szerbiai házasság ma már mindössze 13,3 évig tart. Az esküvőkön kimondott „holtomiglan holtodiglanhoz” képest ez viszonylag rövidnek tekinthető.

A demográfiai számítások szerint 2041-ben országunkban minden negyedik lakos 65 éves lesz. Az átlagéletkor pedig 47 év lesz, tehát a legtöbb ember túl lesz már a biológiai reprodukcióra még ideális korhatáron. Ilyen perspektívából szemlélve úgy tűnik, ez az utolsó pillanat a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítására, vagy legalább lassítására. Bízunk benne, hogy az új kormány sürgősen előáll majd nem pusztán egy stratégiával, hanem a biológiai eltűnést megállító konkrét intézkedésekkel is.