2024. március 28., csütörtök

Egy évvel a puccskísérlet után repedeznek a modern Törökország alappillérei

A tavaly július 15-ei sikertelen puccskísérletre emlékezik a Török Köztársaság, amelynek alapjait megrengette az államcsínyt követő, százezreket érintő tisztogatási hullám.

Recep Tayyip Erdogan török elnök (Fotó: Beta/AP)

Recep Tayyip Erdogan török elnök (Fotó: Beta/AP)

Mintegy 50 ezer embert bebörtönöztek, 150 ezer jogászt, akadémikust, államigazgatási alkalmazottat, katonát és rendőrt pedig felfüggesztettek állásukból azután, hogy egy csapat zendülő egyenruhás harckocsikkal, helikopterekkel és vadászgépekkel megpróbálta magához ragadni a hatalmat, és félreállítani Recep Tayyip Erdogan török elnököt. A puccskísérletben 250-en vesztették életüket.
Egy 67 éves, alkotmányjoggal foglalkozó professzor, Ibrahim Kaboglu addigi élete megváltozott, amikor egy sötét februári éjszakán kiderült, hogy négyezer másik alkalmazottal együtt ő is rajta van a felfüggesztettek listáján. Kaboglu máig nem kapta vissza katedráját a Marmara Egyetemen, a tisztogatásnak pedig egyelőre nem látni a végét. A bírák és az ügyészek negyedét elbocsátották, ami a puccskísérlet miatt megnyíló több tízezer új üggyel együtt szinte elviselhetetlen terheket rótt a bíróságokra, illetve jelentősen meggyengítette az igazságszolgáltatást mint független hatalmi ágat.
"Egy karrierje végső szakaszába ért jogász számára rajta lenni egy alkotmányellenes módon létrehozott listán rosszabb a halálnál. Hiszen az egész életem a törvényért való küzdelem volt" - mondta Kaboglu.
Erdogan egykori mentorát, az Egyesült Államokban élő muszlim hitszónokot, Fethullah Gülent és híveit vádolja az államcsíny megszervezésével. Gülen Hizmet (szolgálat) nevű mozgalmán keresztül az egész török társadalmat behálózta, legyen szó iskolákról, bíróságokról vagy a hadseregről - állítja a török elnök, aki szerint csak egy erőteljes tisztogatás jelenthet megoldást erre a problémára.
Az elbocsátottak számára pedig bezárulnak a kapuk. Szabadságuktól vagy állásuktól megfosztva kevés esélyük van arra, hogy újra el tudnak helyezkedni.
"Minden jogodtól megfosztottak" - mutatott rá Kaboglu. "Azt mondják, nem dolgozhatsz Törökországban, de külföldön sem tudsz elhelyezkedni. Elvették a nyugdíjjogosultságomat" - kesergett.
Az ellenzék azt veti Erdogan szemére, hogy az alkotmányos alapjogok megnyirbálására használja fel az államcsínyt. Ezt hangsúlyozta vasárnap isztambuli nagygyűlésén Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője is. Kilicdaroglu második államcsínynek nevezte a puccskísérlet nyomán kihirdetett rendkívüli állapotot.
"A törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom mind egyetlen ember kezében összpontosul" - mondta riportereknek az ellenzéki politikus. "Szavatolni kell az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, ami a demokrácia alapja, illetve védeni kell az élethez és a tulajdonhoz kapcsolódó jogokat"- tette hozzá.
A török igazságügyi minisztérium adatai szerint 169 ezer ember ellen indítottak eljárást. Néhányuk bűne az volt, hogy a Gülen-féle hálózat által is használt üzenetküldő alkalmazáson keresztül kommunikáltak, míg mások a hitszónok hívei által alapított iskolákban dolgoztak, vagy egy Gülenhez köthető bankban helyezték el megtakarításaikat. A hatóságoknak még azok is gyanúsak voltak, akik egydolláros bankjegyet hordtak a pénztárcájukban. Úgy tartják, hogy a Fethullahista Terrorszervezet (FETÖ) tagjai ennek segítségével ismerik fel egymást.
"Mindenhova beszivárogtak" - bizonygatta Numan Kurtulmus kormányfő-helyettes a Reuters hírügynökségnek. Kurtulmus szerint évekbe telhet Gülen befolyásának felszámolása.
"Negyven évre visszamenő struktúráról beszélünk, amelyet nem lehet egy nap alatt felszámolni" - tette hozzá.
A politikus elismerte, hogy egy ilyen átfogó tisztogatás esetén óhatatlanul is előfordulhatnak hibák, ezért 33 ezer embert visszahelyeztek állásukba. A tévesen felfüggesztettek egy működését nemrég megkezdő bizottsághoz fordulhatnak panaszaikkal.
"Ez a folyamat még hosszú ideig eltart, és nekünk nagyon határozottan kell folytatnunk" - húzta alá Kurtulmus. "Sem a hősiességet, sem az árulást nem szabad feledni. 80 millió állampolgárunk mindegyikének politikai nézetétől függetlenül támogatnia kell küzdelmünket a FETÖ-vel szemben. Ez a tisztogatás a végsőkig el fog menni" - tette hozzá.
Ugyanezt az üzenetet erősíti meg majd Erdogan az eheti megemlékezéseken, amelyek csúcspontja a vasárnap hajnali 2 óra 34 perckor elhangzó ankarai beszéde lesz. Egy évvel korábban pontosan ugyanekkor vették tűz alá a lázadók a parlamentet.
Kaboglu számára a sors iróniája, hogy egy kalap alá veszik Gülen híveivel, holott már akkor sem rokonszenvezett a hitszónokkal, amikor az szövetségre lépett Erdogan Igazság és Fejlődés Pártjával.
A tisztogatás áldozatai "hozzám hasonló emberek voltak, akik védelmükbe vették a törvényt. Tizenöt éven át védtem az emberi jogokat és a jogállamot, és ma is ezt teszem. Ezt fogom tenni tíz év múlva is, ha élek addig" - vélekedett.