A balkáni térségnek ismét világos európai uniós perspektívára van szüksége - hangsúlyozta szerdán Christian Kern osztrák kancellár útban Triesztbe, a nyugat-balkáni országok szokásos éves csúcstalálkozójára.
A térség nem Európa hátsó udvara, hanem "nappalija", aminek ismét világos európai perspektívát kell biztosítani - figyelmeztetett Kern, arra utalva, hogy az EU visszaszorult a régióban a tért nyerő "orosz, kínai, vahhábita és török befolyással szemben".
"Nem szabad megengedni, hogy Európán kívüli erők alakuljanak" - hangoztatta az osztrák kancellár. Az unió ugyan még mindig a legnagyobb befektetőnek számít a térségben, "de mások befolyása is növekszik". Kern szerint a jelenségnek lélekteni oldala is van, mert Ausztria számára a Nyugat-Balkán olyan térség, amelyben öntudatosan érvényesítheti külpolitikai befolyását, különös tekintettel az osztrák gazdasági és biztonságpolitikai érdekekre.
Az osztrák kancellár szerint a térség példaértékű lehet a migrációs válság kezelésében is. "A balkáni háború végével világos intézkedéseket hoztunk az ottani államok stabilizálására és a fellendülést lehetővé tevő gazdasági környezet kialakítására" - mondta Kern, aki szerint ugyanezt kell tenni most Afrikával is.
Az APA osztrák hírügynökség ezzel összefüggésben említett egy 2020-ig terjedő hétpontos tervet, amelynek kulcselemei: világos terv a nyugat-afrikai államokkal való együttműködésre, egy úgynevezett Marshall-terv Észak-Afrikának, az uniós külső határok hatékony védelme, közös európai menekültrendszer, az embercsempészek propagandája elleni becsületes információterjesztés, menekültek igazságos elosztása a tagállamok között, valamint fokozott kitoloncolások.
A nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia állam- és kormányfői találkoznak uniós tagállamok vezetőivel, a többi között német, horvát, francia, brit, olasz, osztrák és szlovén politikusokkal. A csúcstalálkozó célja egyebek között a nyugat-balkáni országok jobb összeköttetése által a gazdasági fellendülésük elősegítése, ami az EU-hoz való közeledésükre is pozitív hatással lesz.
Az EU ezzel kapcsolatban támogatásáról biztosította a Velence, Trieszt és Ljubljana közötti vasúti összeköttetés kiépítését - jelentette be Violeta Bulc közlekedésügyi uniós biztos Debora Serracchianival, a Friuli-Venezia Giulia olasz tartomány elnökével közös sajtótájékoztatóján Triesztben. Hozzátette: az olasz-szlovén határ az egyedüli az unió területén, amelyen át nem közlekednek személyszállító vonatok.
