A boszniai Szerb Köztársaság hadserege 1995. július 11-én vonult be Srebrenicába, és háborús bűncselekményt követett el. Mintegy nyolcezer idősebb-fiatalabb muzulmán férfit hurcoltak el, és a következő napokban lemészárolták őket. A Srebrenica melletti potočari emlékközpontban tartották meg tegnap a főhajtást a háborús események 22. évfordulóján, Szerbia állami tisztségviselői nem jelentek meg a megemlékezésen. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt Aleksandar Vučić korábbi kormányfőt támadás érte a helyszínen, tavaly pedig éles szóváltás alakult ki a szerb és a bosznia-hercegovinai tisztségviselők között, s ezt követően Szerbiának azt az üzenetet továbbították: képviselőit mégsem látják szívesen Potočariban. Az államvezetőség akkor közölte: érti az üzenetet, s Vučić a minap azt nyilatkozta a srebrenicai vérengzés évfordulója kapcsán szervezett kegyeletadás kapcsán, hogy arra Szerbia az idén sem kapott meghívást, ezzel indokolta az államvezetőség távolmaradását. Ha a hatalom képviselői nem is, az ellenzéké megjelentek az évfordulón, ott volt Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt és Saša Janković, a Szabad Polgárok Mozgalmának elnöke. Nem voltak viszont jelen a boszniai Szerb Köztársaság vezetői, s Mladen Grujičić, Srebrenica szerb nemzetiségű polgármestere sem.
Újabb 71 azonosított áldozat földi maradványait helyezték örök nyugalomra a potočari emlékközpontban (Fotó: Beta/AP)
A rendezvényen mintegy tizenötezren voltak a szervezők adatai szerint, a rendre a boszniai szerb rendőrség ügyelt, állambiztonsági ügynökségekkel együttműködve.
Srebrenica község területén két munkaszüneti nappal, Bosznia-Hercegovinában gyásznappal emlékeztek meg az áldozatokról. A potočari rendezvényen Husein Kavazović, a boszniai iszlám közösség vezetője szolgáltatott vallási szertartást. A kommemoráció során eddig el nem temetett további 71 áldozat földi maradványait is örök nyugalomra helyezték, egyenként juttatva el a koporsókat a kijelölt sírhelyekhez, és hangosan felolvasva valamennyiük nevét.
HAGYJANAK FEL A NÉPIRTÁS TAGADÁSÁVAL!
Beszédében a srebrenicai népirtás elismerésére szólította fel a szerbeket Bakir Izetbegović, a bosznia-hercegovinai hármas elnökség bosnyák tagja, hangsúlyozta, hogy a változásoknak elengedhetetlen előfeltétele az, hogy a szerbség szembesüljön azzal, ami e városban történt a kilencvenes évek közepén. A megbékélés egyetlen útjának nevezte a népirtás tényének elismerését, és azt, hogy mindazok, akik a mai napig tagadják, hogy ilyesmi történt a helyszínen, felhagyjanak ezzel a magatartással.
A többi felszólaló egyetértett abban, hogy sohasem szabad elfeledni azt, ami Srebrenicában történt. Itt zajlott le Európa legnagyobb háborús szörnyűsége a második világháborút követően – emelte ki beszédében Jonathan Moore, az EBESZ bosznia-hercegovinai küldöttségének vezetője. Reményét fejezte ki, hogy a most eltemetett 71 újabb azonosított áldozat is megtalálja örök nyugalmát a már korábban azonosított mintegy 6.500 ott elhantolt áldozattal együtt. Egyéni és kollektív kötelezettségnek minősítette az emlékezést, a népirtás áldozatainak és túlélőinek családjairól történő gondoskodással együtt. Fontosnak nevezte, hogy Srebrenica mielőbb visszanyerje régi fényét, síkraszállt a megkülönböztetés, diszkrimináció és szegregáció nélküli minőségi oktatás megvalósításáért.
A NÉPIRTÁS UTOLSÓ FÁZISA ZAJLIK
Lars-Gunnar Vigemark, az Európai Unió boszniai küldöttségvezetője úgy fogalmazott, hogy Srebrenicában 22 évvel ezelőtt óriási tragédia történt, melyről nem szabad megfeledkezni. Numan Kurtulmuş török miniszterelnök-helyettes olyan napnak nevezte 1995. július 11-ét, melyet a mai napig mindenütt felülvizsgálni, elemezni próbálnak. Szomorú nap a mai mindannyiunk számára – tette hozzá –, mert Európában mindenütt süket fülekre találtak a srebrenicai események. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem szabad gyűlölettel emlékezni a történésekre, mint mondta, valamennyien azért vannak ma jelen a megemlékezésen, hogy felidézzék a múltat, leróják a kegyeletüket, s azon dolgozzanak a jövőben, hogy hasonló dolog ne történhessen meg véletlenül sem.
Fotó: Beta/AP
Egyes, az igazságszolgáltatás elé vitt esetekben a mai napig sem született bírósági ítélet a felelősök ellen. Ćamil Duraković, a kommemoráció szervezőbizottságának elnöke elmondta, hogy 2017 novemberében számít a Ratko Mladić volt boszniai szerb parancsnok és Radovan Karadžić elnök elleni perben az ítélet meghozatalára, valamint hazai bíróságok előtt folyó számos további ügy végkifejletére. Azt mondta, Potočari és az oda vezető erdei út olyan időbeli és térbeli pontok, ahol a szörnyűségek elkövetésének szándéka sajnálatos módon meg tudott valósulni. Most a népirtás utolsó fázisa ellen kell harcolni – emelte ki –, annak tagadása ellen kell küzdeni, s arra szólította fel a szerbséget, jelentsék, ha tudják, hol találhatók még áldozatok maradványait rejtő tömegsírok.
BETILTOTTÁK A SREBRENICA-ELLENES TÜNTETÉST
A potočari megemlékezéssel egyidejűleg Banjalukán Ratko Mladićot támogató tiltakozó megmozdulást kívánt szervezni a Zavetnici szerb szélsőjobboldali politikai egyesület. Arra akarták felhívni a figyelmet, hogy Srebrenica kapcsán szerintük számos csúsztatás jelenik meg a közéletben, a tüntetésnek az Állítsuk meg a srebrenicai hazugságokat! elnevezést adták volna. A boszniai szerb rendőrség betiltotta a megmozdulást, a döntést azzal indokolta, hogy aznap a rendőrség tagjai Potočariban ügyelnek majd, s nem biztos, hogy még egy rendezvényt megfelelően biztosítani tudnának.
