Első négyszemközti kétoldalú megbeszélését tartotta meg tegnap Isztambulban Recep Tayyip Erdoğan török és Aleksandar Vučić szerb államfő jelenlegi tisztségében. Ahogyan az várható is volt, a szerbiai török beruházások és a Török Áramlat projektuma álltak a beszélgetés középpontjában. A találkozóra az Isztambulban zajló 22. Kőolaj-Világkongresszus (WPC) adott alkalmat, melyet az idén Az energetika jövőjébe vezető hidak címmel szerveztek meg. A megbeszélést követően a szerb államfő azt mondta, évről évre jobbak a Törökországgal megvalósított külkereskedelem adatai, s ígéretet kapott Erdoğantól arra, hogy 150 török vállalkozó látogat a közeljövőben Szerbiába, hogy beruházások érdekében felvegyék a kapcsolatokat szerb kollégáikkal. Vučić meggyőződését fejezte ki, hogy a török elnök is hamarosan Szerbiába utazik, maga arra kérte Erdoğant, több napos látogatást tervezzen, hogy legyen elég idejük minden regionális és politikai téma megvitatására.
Fotó: Beta
– Több török vállalat képviselőjével is találkoztam, olyanokkal, akik érdeklődnek a textiliparba való befektetési lehetőségek, tovább a hazai gyógyfürdők magánosítása iránt. Az eddigiek során ezek az ágazatok nem kaptak túl nagy figyelmet – fogalmazott Vučić, majd hozzátette, hogy Erdoğan segítségével, török szerepvállalással, újabb eredményeket könyvelhet el az ország, növelheti a foglalkoztatottak számát, magasabb GDP-fejlődést valósíthat meg.
Vučić közölte, Szerbia tranzitállammá válik, amikor létrehozzák a kapcsolatot Bulgáriával, s megfizettetheti a gáz szállítási költségeit. Mint mondta, a jövőben kétszer akkora lesz majd a földgáz iránti kereslet, mint ma, s ez jó hír a tranzitállamoknak. Ugyanakkor az államfő azt szeretné, ha Szerbiában is 40 százalékkal növekedne a gáz iránti igény, mert az az ipar erősödését jelentené. Azt mondta, elégedett a megbeszélés eredményeivel, két éven belül működésbe lép a Török Áramlat, s azután csak Szerbiától függ, milyen gyorsan tud csatlakozni a bulgáriai vezetékekhez. Szerbiába tízmilliárd köbméter gáz érkezne, ismertette, ehhez azonban az kell, hogy 2019-re készen álljunk annak fogadására és továbbszállítására Magyarország, Bosznia-Hercegovina, esetleg Horvátország és Koszovó felé.
ELISMERÉS TÖRÖKORSZÁGNAK
A szerb elnök meggyőződésének adott hangot, hogy Törökország a régió kulcsfontosságú államának számít a stabilitás és a béke megvalósítása terén.
– Tisztelettel tekintünk a hatalmas török erőre, ugyanakkor magunkat is fontosnak tartjuk, és úgy véljük, hogy egy jó és őszinte barátság alakulhat ki a szerb és a török nép, a két állam között – jelentette ki Vučić.
A szerb államfő gratulált Erdoğannak azokhoz az eredményekhez, amelyeket a török gazdaság megvalósított az elmúlt időszakban.
ITT HALADJON EL!
A kongresszuson tett felszólalásában Vučić hangsúlyozta, Szerbia arra számít, hogy az épülő Török Áramlat egyik ága Szerbián és a nyugat-balkáni államokon haladjon keresztül. Egy ilyen megoldás a szerb államnak és a környező országoknak az érdekeit is szolgálná. Vučić már törökországi látogatása előtt is kifejezte abbéli szándékát, hogy megpróbálja elérni a török tisztségviselőkkel folytatandó megbeszélései során az Áramlat Szerbián keresztül történő vezetését.
Sajtóértesülések szerint egyébként a török és a szerb államfő, Erdoğan kérésére, egy gépkocsiban utaztak a kongresszusi épülettől a négyszemközti találkozó helyszínére. Vučić a török elnök meghívásának eleget téve érkezett meg Isztambulba is a szóban forgó világkongresszusra, amely július 13-áig tart, és mintegy hatezer küldött, ötven miniszter, s 25 ezer vendég kíséri figyelemmel. A kongresszus megnyitása során Erdoğan hangsúlyozta, Törökország, geopolitikai elhelyezkedésénél és szerepénél fogva, értelemszerűen közvetítő szereppel bír az energiaforrások kiaknázása terén. Az energiaforrások epicentruma Törökország, tette hozzá, ennélfogva komoly szereplőnek számít az „energetika arénájában”. Közölte, hogy az Azerbajdzsánnal közösen épített gázvezeték készen áll, s szavatolni tudja Európa gázellátását. Szavai szerint a Török Áramlat a világ egyik legfontosabb földgázvezetéke lesz.
AZ ÁRAMLAT TERVEI
Oroszország és Törökország tavaly októberben kötötte meg azt a kormányközi megállapodást, mely az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás elkerülését célzó Török Áramlat megépítéséről szólt. A gázvezetéknek két szárazföldi és egy tengeri szakasza lesz. Ez utóbbi csaknem 910 kilométer hosszú, megépítését a Gazprom finanszírozza. A két szárazföldi vezeték egyike kizárólag Törökországot látja majd el földgázzal. Ennek a kapacitása évi 15,75 milliárd köbméter, és 100 százalékban a Botas török állami kőolaj- és gázvállalat tulajdona lesz. A másik szárazföldi vezeték Európába szállítja az orosz földgázt Törökországon át. Ennek a 180 kilométer hosszú szakasznak 50-50 százalékos tulajdonosa a Gazprom és a Botas. Oroszország először még 2014-ben vetette fel a Török Áramlat megépítésének lehetőségét, miután az Európai Unió az ukrajnai válság ideje alatt ellehetetlenítette a Fekete-tenger alatt Bulgáriáig megépítendő Déli Áramlat projektumát.
