Nógrádi György Mi lesz veled Európa? címmel tartott előadást a kishegyesi Kátai-tanyán. A Vajdasági Szabadegyetemen megtartott előadásban és a sajtónak adott nyilatkozataiban a biztonságpolitikai szakértő az aktuális trendeket és a várható fejleményeket vázolta fel. Gondolatai és felvetései jártasságát és alapos tájékozottságát tükrözik, de azért is különösen érdekesek, mert olyasmiket is kimondhat, amit a politikusok különféle okok miatt nem engedhetnek meg maguknak.
Nógrádi György nem ismeretlen a vajdasági magyarok számára sem, hiszen a magyar állami televízió és a különféle kereskedelmi csatornák is gyakran hívják, gyakran kérik ki véleményét. Ezeket a csatornákat pedig többnyire az itteniek is folyamatosan figyelemmel kísérik. A biztonságpolitikai szakember a szervezők meghívására idén már második alkalommal tartott előadást a Vajdasági Szabadegyetemen. Könnyed stílusa és sziporkázó humora azonnal magával ragadta a többségében fiatalokból álló hallgatóságot. De nem csak fiatalok voltak, idősebbek is kilátogattak a Kátai-tanyára a professzort meghallgatni. Az eleve érdekesnek ígérkező előadás a Mi lesz veled Európa? címet viselte. Az előadásban szó volt a három globális világhatalomról, Európa és a Balkán jövőjéről, Magyarország helyéről és szerepéről a globális változások közepette.
A biztonságpolitikai szakértő szerint arra a kérdésre, hogy Szerbia érett-e az európai uniós tagságra, a rövid válasz az lenne, hogy: nem. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az utóbbi 15 évben csupa olyan államokkal bővült a közösség, melyek szintén nem voltak érettek hozzá, akkor az a következtetés, hogy fel kell venni Szerbiát is. Mostani állapotában az ország Nógrádi szerint ugyanis elérte az utolsó bővítések során felvett államok szintjét.
(Fotó: Ótos András)
A vén kontinens jövőjét az utóbbi időben az is meghatározza, hogy mi történik Amerikában. Nógrádi az elmúlt fél év meghatározó világpolitikai eseményeit foglalta össze. Az USA-val kezdte előadását és kifejtette véleményét azzal kapcsolatosan, hogy botrányosnak tekinthető, ami az ottani elnökválasztás előtt, alatt és azóta is zajlik. Ahogyan fogalmazott, szerencsésnek tartja magát, hogy nem politikus, mert politikus ilyet nem mondhatna, ő viszont egyetemi tanárként kifejtheti véleményét, miszerint két olyan ember versenyzett a kampányban, melyek közül egyik jelölt sem alkalmas a világ első számú nagyhatalmának elnöki tisztségére. Hillary Clinton máig nem tudta feldolgozni férje nyolcéves elnöksége alatti nőügyeit. Trump megválasztása után kifejtett tevékenysége bizonyítja, hogy nem alkalmas. Nógrádi szerint ez is csak azt vetíti előre, hogy óriási „botrányok” alakulhatnak ki a térségben a 21. században.
A második globális „játékos” Kína. Nógrádi szerint a 21. században a Csendes-óceán térségében számos potenciális konfliktus érlelődik. Kína pedig nem regionális, hanem globális nagyhatalmi álmokat dédelget. Kína ma elfogadja szárazföldi határait, kivéve egy kis, Indiával közös szakaszt. A tengeri határok esetében viszont az a helyzet, hogy a térségben mindenki szigeteket követel másoktól. Miért fontosak a szigetek? Mert akié a sziget, azé a környező térség gazdag kőolaj- és földgáz-tartaléka. A térség halban is nagyon gazdag, ezért várhatóan kiéleződnek majd a konfliktusok a tengeri határok meghúzása miatt. A szárazföldi határokhoz visszatérve a szakértő elmondta, Szibériában ma már 50 százalékhoz közelít az önkéntesen (?) oda települő kínaiak aránya. A jövőben ennek tükrében egyáltalán nem zárható ki egy olyan forgatókönyv, hogy Putyin után egy meggyengült Oroszországtól Kína visszaköveteli majd azt, amit még az orosz cárok elvettek. Ahogyan fogalmazott, „óriási botrányok” várhatóak a térség területén.
Oroszországgal, mint a harmadik globális hatalommal kapcsolatban a biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy befolyását katonai erejére és a kőolaj- és földgázkészleteire alapozza. Véleménye szerint a Krím elfoglalását úgy hajtotta végre, hogy lemásolta azt a forgatókönyvet, amit a Nyugat tett Koszovó esetében. Nógrádi szerint hamarosan másként tekinthetnek rá, illetve újraértékelhetik azt, ami Szerbiával történt a délszláv válság idején.
Kontinensünk jelenét és jövőjét Nógrádi György először a Brexit tükrében próbálta felvázolni. A britek kilépése stratégiailag gyengíti Európát és az Egyesült Királyságot is. Európa hatalmas hátrányba kerül, mert a britek várhatóan betartják ígéretüket, miszerint nem adnak át titkosszolgálati információkat más országoknak. Az Európai Unióban jelenleg egyedül a kifelé tartó britek rendelkeztek csaknem világszínvonalú információkkal, hiszen „szőröstől-bőröstől” le tudják hallgatni az egész világot – fogalmazott a szakértő. Az EU ezzel létfontosságú információktól esik el. A lehallgatásokat a terrorizmus megakadályozásának leple alatt végzik. Szerte a világon biztonsági okokra hivatkoznak, miközben a valóság az, hogy mindennek a 90 százaléka gazdasági hírszerzés, ipari kémkedés. Európa folyamatosan veszít súlyából, ma már nem tekinthető globális játékosnak. A jövőben pedig számos problémával kell majd szembenézni. A Brexit végkifejletét ember nem tudná most megjósolni. Példátlan állapotok uralkodnak. Jelenleg az unió 28, vagy britek nélkül 27 tagállama szinte mindegyikében a polgárok többsége nem szeretne migránsokat. Nem merték publikálni sem, de az olaszok többsége egy friss felmérés szerint kilépne az unióból. Nógrádi szerint most nem beszélnek róla, de bármikor elindulhat a hullám, mellyel több millió fehér és keresztény ukrán gazdasági migráns indul el a jobb élet reményében, Európának pedig elképzelése sincs, mit kezdhetne velük. A politikai színtér hihetetlenül gyorsan változik. A francia elnök egy éve még politikusként ismeretlen volt, akárcsak pártja is, mely idén megnyerte a parlamenti választásokat. Nagy kérdés, hogyan alakul a helyzet Európa legbefolyásosabb államában, Németországban, ahol szeptemberben lesznek választások. A német kormány szeptember 24-re tűzte ki a szövetségi választás időpontját. A Bundestag-választás egyfordulós, egyéni választókerületekre és területi listákra épül. A legutóbbi felmérések alapján az eddigi öt után hét párt szerezhet képviseletet a szövetségi parlamentben. A kormányzó jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a két párt koalíciós társa, a szociáldemokraták (SPD), valamint a Baloldal és a Zöldek mellett bejuthat az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt, és visszajuthat a liberális FDP. Nógrádi szerint a nagy kérdés, hogy jöhet-e Martin Schulz, a még érettségivel sem rendelkező populista felhangokat próbálgató politikus korszaka Németországban, ami Európa jövőjét is meghatározza majd. A Balkánon pedig a szakértő szerint valószínűsíthető, hogy 10–15 éven belül megpróbálják majd a Nagy-Albániát létrehozni, Albánia és Koszovó mellett a jelenleg bosznia-hercegovinai és macedón területekből, illetve szemet vethetnek akár Szerbia egy keskeny sávjára is. Egy ilyen projektet Szaúd-Arábia és Törökország is valószínűleg támogatna, de ellentétes célokkal, ami további konfliktusok forrása lehet a térségben. Bosznia pedig életképtelennek tűnik, esetleges felbomlása szintén nem lenne meglepetés.
