2024. április 25., csütörtök

A család ölelésében

Új oltárképe lesz a zentai emléktemplomnak – Az eddigi ábrázolásoktól eltérően Lisieux-i Kis Szent Teréz mellett ezen az olajfestményen a szüleit és testvéreit is láthatjuk

Mintegy 10 évvel ezelőtt kereste meg ft. Nagy József plébános – akihez a Zentán épülő Lisieux-i Kis Szent Teréz millenniumi emléktemplom tartozik – dr. Korhecz Papp Zsuzsanna szabadkai festő-restaurátor művészt és a Tiffany vitrázskészítő műhely tagjait, Mészáros Rudolfot és Kovács Józsefet, hogy a magyar szentek üvegablakait elkészíttesse. Ezek terveit el is készítették, és ahogyan adottak lettek az anyagi keretek, úgy készültek a vitrázsok. A belső dekorációs munkálatok a vitrázsok elkészülte után megálltak. Eddig. Ugyanis most készül a főoltárkép, amelyet dr. Korhecz Papp Zsuzsanna fest meg és amely Lisieux-i Kis Szent Terézt ábrázolja majd, de ahogyan az alkotótól megtudtuk, nem úgy, ahogyan az eddigi ábrázolásokon megszokhattuk.

– Lisieux-i Kis Szent Teréz most nemcsak rózsák között lesz megjelenítve, hanem mögötte az egész családja megjelenik. Ezzel hangsúlyozzuk, hogy a keresztény értékek között milyen fontos szerepet tölt be a család is. A szülők mellett a háttérben megjelennek a testvérei is, mintha jelenések lennének, tehát ők csak egy színnel lesznek megfestve, úgynevezett grisaille festési móddal. Maga Kis Szent Teréz színes lesz. Az oltárkép megfestésének kiindulópontja persze a Kis Szent Terézről szóló grafikai ábrázolások, de ezt a főoltárképet valójában Nagy József atya sugallatára én önállóan komponáltam meg ilyenné. Ilyen kompozícióval Kis Szent Terézzel kapcsolatosan még nem találkoztam – tudtuk meg Zsuzsannától, aki elmondta, a vázlatok már elkészültek, és a tervek szerint a főoltárkép mellett két oldalról, mintha kis szárnyai lennének a főoltárnak, 3-3 kisebb képen jelenetek lesznek láthatóak Kis Szent Teréz életéből is. Az oltárkép vászonra festett olajfestmény lesz.

Korhecz Papp Zsuzsanna korábban már festett oltárképet. Ő készítette el az újra felszentelt bácsfeketehegyi evangélikus templom oltárképét.

– Ott konkrétan meg volt határozva, hogy milyen legyen. Ők azt szerették volna elérni, hogy a szabadkai evangélikus templom oltárképének a másolata legyen, végül ez annyiban módosult, hogy én ugyanarra a témára alkottam. Van Székely Bertalannak egy gyönyörű akvarell vázlata, azt használtam kiindulópontként.

A templomokban a főoltáron azt a szentet kell ábrázolni, amely szent a védőszentje az adott templomnak. Ez a fő szempont, azután a szent ábrázolásában már szabadabban is lehet gondolkodni, mint ahogyan történik ez most Lisieux-i Kis Szent Teréz ábrázolásának esetében is. Mint Zsuzsannától megtudtuk, a vajdasági templomokban a legtöbb oltárképen Szűz Mária látható, mert sok templomnak ő a védőszentje, és a legtöbb oltárkép olajfestmény.

– Az oltárképek, főként a Duna–Tisza közén, a pest-budai mesterekhez kapcsolódtak már a 18. században, de akiknek több pénzük volt, azok a bécsi mesterekhez fordultak. Ez az irányultság megmaradt a 19. században is, de a 20. század elején, az első világháborúval ez véget ért. Utána már nem pesti, nem bécsi, hanem helyi, sokszor amatőr művészek festették. Ez óriási színvonalbeli különbséget eredményezett. E színvonalbeli változás bekövetkezése előtt az utolsó nagyszabású főoltárképet a topolyai Raichle Ferenc által tervezett gyönyörű neogótikus katolikus templomban Dudits Andor magyar festőművész festette meg 1908-ban szintén neogótikus formavilággal, de szecessziós oltárképét. Ez volt az utolsó sóhaj az oltárképek ezen gyönyörű korszakában.