Mintegy 2,6 kilométer hosszan új mederbe terelték el a Kolubara folyót, hogy kiszárítva a folyó eredeti medrét megnyithassák a kolubarai bányamedence úgynevezett G mezőjét. Milorad Grčić, a Szerbiai Villanygazdaság megbízott igazgatója ezt az ország energiastabilitásának, valamint a villanyáram-ellátás legfontosabb lépésének nevezte.
A megbízott igazgató rámutatott, az új folyómeder kiépítésének és a Kolubara folyó elterelésének előkészítő munkálatai két évig tartottak, és eddig kétmillió eurót fektettek bele. Hozzátette, ahhoz, hogy kitermelés beindulhasson teljes erőbevetéssel a G mezőn, a Peštan folyó egy részének elterelésére és a az ibari autóút egy szakaszának átépítésére is szükség lesz.
Aleksandar Antić bányászati és energetikai miniszter is rámutatott a megkezdett munkálatok fontosságára, a kolubarai és a drmnói bányák ugyanis stratégiai jelentőséggel bírnak az ország energetikai rendszerében.
– Az elektromos áram 7 százalékát szénből állítjuk elő. Az ország villanyáram-szükségletének kielégítésére ugyanis évente 37-38 millió tonna szénre van szükség – emelte ki Antić. A kolubarai bányákban eddig évente 28-29 millió tonna szenet termeltek, az új bányamező megnyitásával azonban a jövőben akár 30 millió tonna szenet lehetne kitermelni. A területrendezési munkálatok ezzel még nem értek véget, Antić szavai szerint a bányamező bővítése miatt egyes településeket kitelepítik, áthelyezik a meglévő infrastruktúrát, helyenként egyes kisebb folyók medrét is, sőt az autóút átépítésére is szükség van.
– A G mezőből nyert szén kihat majd annak a szénnek a minőségére, amit az erőműbe szállítunk, ugyanakkor ez után megnyithatjuk a Radljevo bányát is. Ez hosszú távon stabilitást hoz majd a szénellátásban – hangsúlyozta a miniszter.
Kiemelte, a szén homogenizációját, vagyis a minőség kiegyenlítését 2018-ban kezdik el, miután megnyitják a Radljevo bányát.
Aleksandar Antić elmondta, ezeket a fontos projektumokat az Energoprojekt dolgozta ki a Belgrádi Egyetem Építészeti Karának és a Szerbia Vízei Közvállalatnak a munkatársaival karöltve, ami azt bizonyítja, hogy a hazai vállalatok közös erőbevetéssel megállják helyüket a legösszetettebb feladatok végzésében is.
Dejan Milijanović, az RK Kolubara vállalat termelési igazgatója arra mutatott rá, hogy a G mező megnyitása 5 különböző feszültségű távvezeték áthelyezését is megköveteli, ugyanakkor a projektum szerint híd épül majd a Kolubara és a Peštan folyón is.
A G mező után megnyitják az úgynevezett E mezőt is.
Milijanović elmondta, felmérték a kolubarai bányák széntartalékát, becslések szerint mintegy egymilliárd tonna szénkészlet van a föld alatt. Ha a szénfogyasztás a jelenlegi szinten marad, még 55–70 évig biztosított az ország szénellátása.
– A Kolubara bánya kiaknázását 1950-ben kezdték el, és azóta a mai napig egymilliárd tonna szenet termeltek ki – fűzte hozzá Milijanović.
