Szerbia fokozott figyelmet szentel a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött készenléti hitelmegállapodás idei lezárásának, ezt követően pedig felméri, milyen hatást váltott ki a gazdasági növekedésre ez a megállapodás. Az adatok tükrében dönt majd arról, hogy szükség lesz-e újabb megállapodásra a szóban forgó pénzintézettel – jelentette be Ana Brnabić kormányfő. Mint mondta, az IMF olykor szigorúbb szabályokat határoz meg az indokoltnál, így a készenléti hitelmegállapodás zavarhatja is egy adott állam erősödését. Ezzel tulajdonképpen bejelentette, hogy előfordulhat, hogy Szerbia eláll a megállapodás meghosszabbításától, aminek a feltételeit máris meghatározta a valutaalap. Ezek között van a költségvetés kiadási oldalának csökkentése, a veszteséges állami tulajdonban álló vállalatok privatizálása vagy felszámolása és az államapparátus foglalkoztatottjai számának a csökkentése.
Brnabić a Bloomberg amerikai hírtévének adott nyilatkozatában arról számolt be, hogy a szerb állam továbbra is elszánt a közszféra reformja iránt, s a gazdasági felemelkedést az idei 3 százalékos szintről 4 százalékos éves szintre kívánja növelni.
A miniszterelnök elmondása szerint a szerb kormány 2020-ig 11.300 munkahelyet tervez megszüntetni a helyi önkormányzatokban, csak az idén 2500 munkahelyet számolnak fel a közszféra reformjának, az adminisztráció egyszerűsítésének eredményeként.
Visszatérve az IMF-fel kötött megállapodásra Brnabić kifejtette, hogy az állam még az idén szeretné elvégezni a készenléti megállapodás hetedik felülvizsgálatát, s ezt követően meghozza a döntést a szerződés esetleges folytatásáról.
A legnehezebb feladnak a kormányelnök a veszteséges vállalatok helyzetének rendezését tartja. Mint közölte, az év végéig szeretnének ezekre a gondokra megoldást találni, hiszen a veszteséges cégek évente egymilliárd dollárt nyelnek el a költségvetésből.
