2021. december 6., hétfő
HATÁRON INNEN ÉS TÚL

Szent László hagyatéka

Szent László tiszteletére több éve családbarát kulturális fesztivált szerveznek a felújított nagyváradi várban, ahol az idén a korábbiaknál is hangsúlyosabbak lesznek a városalapító királyhoz kapcsolódó rendezvények. Az archív felvételen Szent László, Szent István és Gizella királyné óriási bábuformája „megérkezik” a nagyváradi várba
Szent László tiszteletére több éve családbarát kulturális fesztivált szerveznek a felújított nagyváradi várban, ahol az idén a korábbiaknál is hangsúlyosabbak lesznek a városalapító királyhoz kapcsolódó rendezvények. Az archív felvételen Szent László, Szent István és Gizella királyné óriási bábuformája „megérkezik” a nagyváradi várba

A Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére 2017 Szent László éve a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Mivel I. (Szent) László az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolta a közép-európai népeket, várható, hogy a magyarok mellett horvát, lengyel, román és szlovák civil szervezetek, egyházak és politikai szereplők is szerepet vállalnak az eseménysorozatban.

Szent László Szent István mellett a legnagyobb országépítő volt, aki megteremtette a Kárpát-medencében élő népek együttműködését. A lelki út azt a két püspökséget köti össze, amely a lovagkirály nevéhez fűződik. A zágrábit, melyet ő alapított, és a nagyváradit, melyet ő telepített át Biharról Váradra 1091-ben, és építtette meg annak központját, a székesegyházat. A több éve létrehozott zarándokút Szent László öröksége, szellemisége jegyében annak példája, hogy a közép-európai nemzetek sorsközösségben élnek évszázadok óta.

Szent László Erdély védőszentje, alakját számos legenda őrzi: „..1192. június 27-én, déltájban a nagyváradi székesegyház fölött, tündöklő fényes csillag jelent meg. A csillag két órán át tündökölt vörös fénnyel Szent László király sírja felett”… „erős volt a keze, tetszetős a külseje, s miként az oroszlánnak, hatalmas lába-keze, óriási a termete, a többi ember közül vállal kimagaslott: így árasztotta el az adományok teljessége, s ez már testileg is méltóvá nyilvánította a királyi koronára.”
Szent László Erdély védőszentje, alakját számos legenda őrzi: „..1192. június 27-én, déltájban a nagyváradi székesegyház fölött, tündöklő fényes csillag jelent meg. A csillag két órán át tündökölt vörös fénnyel Szent László király sírja felett”… „erős volt a keze, tetszetős a külseje, s miként az oroszlánnak, hatalmas lába-keze, óriási a termete, a többi ember közül vállal kimagaslott: így árasztotta el az adományok teljessége, s ez már testileg is méltóvá nyilvánította a királyi koronára.”

A lovagkirály Lengyelországban született, Erdély védőszentje, ő alapította a zágrábi püspökséget, és Nyitrán halt meg. Ma e népek „közös és tisztelt királya”, szimbóluma az itt élő nemzetek oly szükségesnek tűnő összetartásának, együttműködésének.

László uralkodása páratlan teljesítménye ellenére mindössze 18 esztendeig tartott, és már 1095-ben, ötvenedik életéve előtt véget ért. A köztiszteletben álló királyt Somogyváron, majd 1113 körül Váradon helyezték végső nyugalomra, sírja utóbb számos csoda színhelye és zarándokhely lett. 1192-ben III. Béla – pápai jóváhagyással – szentté avatta neves elődjét, ereklyéinek pedig hermát készíttetett, melynek utódja ma Győrben található meg. Szent László halála után elsősorban törvényeivel, pogányok elleni hőstetteivel, hatalmas testi erejével és erényeivel maradt meg a magyarság tudatában. Kanonizációja után harcos szentként emlékeztek meg róla, kultusza a lovagi eszmény Anjou-kori hódításával pedig tovább árnyalta alakját. Mind a mai napig egyik legjelentősebb királyunkként tartjuk őt számon, emlékét számos legenda, szobor, település- és intézménynév őrzi.