Sörön ülő csirke

Ez az étel amerikai kisvárosok hétvégi barbecuebulijain gyakori fogás, bár ott jellemzően zárható fedelű, zárt sütőterű grillsütőkben készül. Ennek ellenére kis odafigyeléssel hagyományos sütőben is jól elkészíthetjük. A csirke egészben sütésének számos módja közül talán ez az egyik legegyszerűbb, hiszen elég hozzá egy doboz sör és egy tepsi, bedörzsöljük olajjal, sóval-borssal, és megsütjük. Ám ha kedvünk van hozzá, készíthetünk hozzá különféle (szójaszószos-cukros, barbecueszószos, vagy baracklekváros-fokhagymás) mázokat is, amelyekkel még ínycsiklandozóbbá tehetjük e isteni étket. Az interneten számos változata megtalálható, én is ott találtam rá erre a remek társasági ételre –  elkészítése látványos és számos pajzán megjegyzésre adhat alkalmat –, vidám fogásra.

A csirke súlya, kb. 1,5 kg-os legyen, ez az a méret, amely könnyen elhelyezhető egy kisebb (0,3 l) sörösdobozon. Ha nem találunk ekkorát, az se baj, jó a félliteres is, de ekkor óvatosan helyezzük el a tepsibe a csirkét, és ha szükséges, támasszuk ki valamivel a lógó lábait. Én rendszerint egy magasabb falú szűk tepsibe rakom, valamint a tepsit jól megtöltöm krumplival, gombával és paradicsommal, ami a csirkével együtt sül. A sörnek a felét öntsük le, hogy a sör ne fusson ki a dobozból, valamint a doboz tetejére érdemes még egy éles szerszámmal plusz lyukakat vágni, hogy a sütés során a gőz még jobban átjárja a csirke belsejét. A csirkét a farrészével kell ráhúzni a sörösdobozra, úgy hogy stabilan megálljon, ha pedig kell, a combjainál vágjuk be a bőrt, hogy a lábait jobban szétnyithassuk. Fontos, hogy mielőtt a sütőbe tesszük a csirkénket, meggyőződjünk arról, hogy valóban stabilan áll a lábán. Úgy a legjobb, ha a sörösdoboz és a csirke lábai egy háromszöget képeznek. Ha a tepsibe nem teszünk köretet (krumplit), akkor a tepsit célszerű kibélelni alufóliával, hogy a lecsöpögő szósz ne égjen rá a tepsi aljára.

Elkészítése: A csirkét megmosom, szárazra törlöm, majd elkészítem hozzá a mázat, vagyis egy tálban jól összekeverem a baracklekvárt, az olvasztott vajat, az őrölt köményt és borsot, a zúzott fokhagymát és a csilit. A csirkét kívül-belül alaposan megsózom és borsozom, kinyitom a sörösdobozt, megiszom a sör felét, a dobozba beleteszek egy rozmaringágat és egy szétzúzott fokhagymát, majd az egészet egy tepsi közepére helyezem. A csirkét a dobozra „ültetem”, a szósz felével bekenem a csirkét, úgy hogy mindenhol bevonja a máz, és már rakom is be az előmelegített sütőbe, egészen alulra.

Ha valakinek olyan a sütője, akkor alsó fűtésre kapcsolja, és 170 fokra melegítse be (hőlégkeveréses sütő esetében az elejétől kezdve lehet alsó-felső sütést használni), de ha ezt nem tudja megtenni, akkor célszerű 200 fokra kapcsolni, a csirkét pedig jól betekerni alufóliába! Fontos megjegyeznem, hogy 200 fokon csak akkor süssük, ha a csirkét be is tekerjük fóliába, ugyanis ellenkező esetben a lekvár, valamint a csirke bőre szénné sül! Alacsonyabb hőfokon azonban picivel tovább lehet sütni a csirkét. Egy jó órányi sütés után leveszem az alufóliát, és lecsökkentem 170 fokra a sütés hőfokát, valamint rákenem a csirkére a maradék mázat, majd visszateszem még jó fél órára, hogy a bőre ropogósra süljön, és a máz is karamellizálódjon.

Sütés közben a sörösdobozból kiáramló gőz gyönyörűen párolja belülről a csirkénket, és miközben a külseje szép egyenletesen megsül, a pácban lévő cukornak köszönhetően egészen sötét színűre karamellizálódik. A sör gőzétől a csirke rendkívül puha és omlós lesz, míg a lekváros máztól a bőre ropogósra sül, amelyben az édes gyümölcsös íz harmonikusan keveredik a földies köményével, valamint a tüzes csiliével. Köretnek a csirkével együtt sült/párolt krumplit (amely finoman beissza a csirke lecsöpögő zsírját), vagy krumplipürét, salátának pedig káposztasalátát ajánlok (a tengerentúl coleslaw, vagyis a káposztasaláta amerikai vöröshagymás-répás-majonézes-mustáros változata kerül asztalra). Jó étvágyat!