2024. március 29., péntek

A magyarságnak jogászokra van szüksége

Ha most nyílnának meg bizonyos munkahelyek, szakember híján a vajdasági magyarság nem tudná ezeket betölteni

A Kárpát-medencei, a szerbiai és az európai uniós kisebbségi joggyakorlat és jogérvényesítés, valamint a magyar–szerb szóláshagyomány megfelelő alkalmazása a fordításban állt a Magyar Nemzeti Tanács hagyományos jog- és fordítástudományi tanácskozása idei konferenciájának középpontjában. A rendezvény első napján a kisebbségi joggyakorlat témájában hallhattak előadásokat a résztvevők. A szerbiai helyzettel kapcsolatban arra a megállapításra jutottak a felszólalók, hogy bár még van tennivaló, a jogi keret megfelelő, ám az alkalmazás olykor továbbra sem maradéktalan.

Gergely Árpád felvétele

Gergely Árpád felvétele

Elsősorban nem tevékenykedni, hanem hatni szeretnének, foglalta össze a tanácskozás célját köszöntőjében mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke. Mint hozzátette, ahhoz, hogy befolyásolni tudják a folyamatokat, az ember- és a kisebbség-központúság a kulcsszó. A nyelv és a közösség egymástól elválaszthatatlanok, fogalmazott Hajnal, mondván, hogy egy-egy nyelv a nemzethez való tartozás legerősebb kapcsa.

A pénteki nap folyamán egyebek mellett mgr. Deli Andor európai parlamenti képviselő, Kalmár Ferenc András, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, Nyilas Mihály, a Tartományi Kormány alelnöke, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke, Vukašinović Éva, a tartományi jogvédő kisebbségi jogvédelemmel megbízott helyettese, Szakállas Zsolt, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság altitkára, Lulić Emil, az MNT elnöki szakmunkatársa és Szilágyi Miklós, az MNT Nyelvhasználati Bizottságának elnöke tartott előadást. A szakmai hallgatóság mellett a rendezvényt dr. Rusz Radován, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja, dr. Korhecz Tamás alkotmánybíró, Širková Anikó, a tartományi ombudsman helyettese, valamint vajdasági magyar intézményvezetők, egyetemi tanárok, tartományi és helyi önkormányzati képviselők tisztelték meg jelenlétükkel.

FELGYORSULT SZERBIA INTEGRÁCIÓJA

Előadásában mgr. Deli Andor emlékeztetett, hogy az EU bővítési politikáját tartja az egyik legsikeresebb politikájának. Most mégis úgy tűnik, hogy a sikeresnek mondott politika megfáradt és eltűnni látszik a mögötte álló korábbi lelkesedés, tette hozzá. Senki nem kívánja a válsághelyzeteket, de ha már megtörténnek és nem hiányzik a bölcsesség, akkor ezeket felhasználva gyorsabb változásokat lehet generálni, idézte a képviselő Nikolas Sarkozy volt francia államfőt, majd összefoglalta, hogy Szerbia eddig tíz fejezetet nyitott meg a csatlakozási tárgyalások során, ebből négyet az utóbbi hat hónapban, ami bizakodásra ad okot, hiszen a tárgyalások hivatalosan 2014 januárjában kezdődtek, vagyis három év alatt hat fejezet nyílt meg. Ha Szerbia az idén megkezdett ütemben folytatná a folyamatot, az azt jelentené, hogy a következő két évben nyílna meg mind a 35 fejezet, amelyeket viszont majd le is kell zárni. Sok feladat elvégzése vár még mindkét félre, az EU-nak pedig érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy milyen jövőkép alakult ki benne Európáról és Szerbiáról, illetve a Nyugat-Balkán beletartozik-e ebbe a képbe, hallhatták az egybegyűltek.

A KISEBBSÉGI KÉRDÉS NEM BELÜGY

Kalmár Ferenc András, a kollektív jogok szavatolása mellett síkra szálló, mára híressé vált Európa Tanács-i Kalmár-jelentés szerzője azokat a változásokat elevenítette fel, amelyek a 2010-es évben álltak be a magyar nemzetpolitikában.

– A következő alapelvekre helyeződött a hangsúly: a magyar nemzet világnemzet és minden magyar számít, éljen bárhol is a világban, az anyaország pedig kapcsolódási pontokat épít ki a világ különböző pontjain élő magyar közösségekkel. A cél a szülőföldön való maradás segítése, az identitás megőrzése, az asszimiláció megállítása és a magyar kultúra megőrzése. Van magyar kérdés Európában. Hét országban élünk és európai keretek között keressük a megoldásokat. Elvárjuk, hogy szomszédaink megértsék problémáinkat. Elvárjuk, hogy ne kegyből kapjunk jogokat, hanem azért, mert járnak. A kisebbségek kérdése ma már nem kezelhető belügyként. Nincs jó és rossz nemzet, egyenlő európai nemzetek vannak, a kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan. A középkelet-európai nemzetek sorsa össze van kötve, sikeresek csak együtt lehetnek  – fogalmazott Kalmár.

NÉZŐPONT KÉRDÉSE

Gergely Árpád felvétele

Gergely Árpád felvétele

Addig van tere a kisebbségi jogok bővítésének, amíg Szerbia nem válik az EU teljes jogú tagállamává, emlékeztetett a tényekre előadásának bevezetőjében Pásztor Bálint. Mint hozzátette, később már csak azért lehet küzdeni, hogy az elért eredmények megvalósuljanak és ne csorbuljanak, hiszen az EU működéséből és álláspontjából adódóan már nem lehet bővíteni a jogokat.

A továbbiakban a kisebbségi akciótervre tért ki, mondván, hogy a dokumentum mentén most elsősorban törvényalkotási munkára van szükség. A magyarság számára az a legfontosabb, hogy kibővüljön a részarányos foglalkoztatás jogi kerete, az oktatás kérdése megfelelően rendeződjön, ugyanúgy, mint a nemzeti tanácsok működésének jogi kerete, emelte ki Pásztor.

– Az oktatási törvénycsomagot feltehetőleg nyáron fogadja el a köztársasági parlament. A csomagba tartozó jogszabályok új keretet biztosítanak az oktatásnak, az óvodai neveléstől kezdve egészen a felsőfokú oktatásig. Ez kitűnő lehetőség arra, hogy a már kiharcolt lehetőségek bekerüljenek a törvényekbe, valamint feszegessük a határokat és további jogokat harcoljunk ki. Évről-évre visszatérő kérdés az általános és középiskolákban kisebbségi nyelveken működő tagozatok kérdése. Szinte mindig az utolsó pillanatban sikerül újabb tagozatokat kiharcolni, azokhoz képest, amelyeket a minisztérium korábban jóváhagyott. Nem könnyíti meg helyzetünket a tény, hogy Szerbia nincs abban a helyzetben, hogy elutasítsa a Nemzetközi Valutaalapot, az IMF pedig meglehetősen lineárisan kezeli a leépítések kérdését, úgy az oktatásügyben, mint az egészségügyben. Jó lenne tudatosítani a döntéshozókkal, hogy nem lehet annyi pénzt megtakarítani, mint amennyi kárt lehet okozni például tíz-tizenöt magyar nyelven működő tagozat bezárásával ott, ahol hagyománya van a magyar oktatásnak. A Világbank 2008-as tanulmánya szerint Szerbiában összesen 10 ezer tagozatot kellene bezárni, hogy gazdaságosan lehessen működtetni az oktatási rendszert. Ilyen szemszögből kellene értékelni, hogy amikor 13 osztályt meg akarnak szüntetni, ám három megtartását sikerül kiharcolni, sikerről van-e szó, vagy sem – fogalmazott Pásztor.

JOGÁSZTOBORZÓBAN

A vajdasági magyar fiatalokat arra kell buzdítani, hogy középiskolai tanulmányaik befejezését követően minél tömegesebben válasszák a jogászszakmát, hiszen a közösségnek szüksége van a szakma művelőire, emelte ki Nyilas Mihály, mondván, hogy egyebek mellett ezzel a céllal alakult meg tavaly a Vajdasági Magyar Jogász Egylet.

– Nagy űrt sikerült az alapítóknak betölteniük az egyesülettel. A jogászszakmát ápolni kell, segíteni egymást, főleg a fiatal jogászokat, valamint az egyetemi hallgatókat, illetve minél több fiatalt vonzani ebbe a szakmába. A vajdasági magyarságnak jogászokra van szüksége. Egy adott pillanatban be kell tölteni azokat a munkahelyeket, amelyek a részarányos foglalkoztatás törvényben szavatolt elvei mentén nyílnak meg, és amelyek pillanatnyilag még nem elérhetők a bíróságokon, az állami hivatalokban, a helyi önkormányzatokban. Közösségünk jelenleg nem is tudna élni minden elérhetővé váló lehetőséggel, hiszen nincs elegendő jogásza. Ezért fontos, hogy az Egylet népszerűsítse a jogászszakmát. A magyar jogi szaknyelv fontossága is egyértelmű. Ahhoz, hogy nyelvi jogaink megvalósuljanak a mindennapi életben, olyan vezetőkre és jogászokra van szükség, akik a magyar jogi nyelv ismerőiként végzik munkájukat. Ellenkező esetben hiába fordul hozzánk az átlagember, nem tudja megkapni saját anyanyelvén mindazt a segítséget, amire szüksége van. Ezért kell megerősödnie a magyar jogásztársadalomnak. Az értelmiségi szakmák válságban vannak, nem örvendenek elismerésnek. Ha szerveződünk, akkor a szakma becsületét is sikeresebben védhetjük meg, illetve erősíthetjük. Kötődünk a vajdasági magyar közösséghez, és az elsődleges cél a magyar közösség jogi értelemben vett boldogulásának segítése. Jogalkotási kérdésekben állást foglalunk, szakmai segítséget kínálunk, aktívak vagyunk a kisebbségi jogvédelemben, továbbképzéseket, tanácskozásokat szervezünk – taglalta Nyilas.

Nyitókép: Gergely Árpád felvétele