2024. április 25., csütörtök

Kisebbségi jogok és infrastruktúra-fejlesztés

A kormányfői expozé bemutatását követően lapunknak adott nyilatkozatában Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, a VMSZ és a Demokratikus Cselekvés Pártja frakciójának vezetője elmondta, a következő időszakban a VMSZ és az SZHP közötti koalíciós szerződés megvalósításának folytatását várja, és pártja államtitkári szinten vesz továbbra is részt a kabinet munkájában.

Ótos András felvétele

Ótos András felvétele

– Számunkra fontos a kisebbségi akciótervnek a megvalósítása, mely magába foglal minden kisebbségi jog megvalósítására vonatkozó intézkedést. A nemzeti tanácsokról szóló törvény, a kisebbségi kerettörvény módosítása, a részarányos foglalkoztatás és a kislétszámú osztályok kérdése, a szerb nyelv oktatásának megreformálása, a nyelvhasználati törvény módosítása is lényeges – magyarázta Pásztor.

– Síkra szállunk azoknak az infrastrukturális fejlesztéseknek a folytatása érdekében is, amelyeknek a finanszírozása az elmúlt három évben kezdődött meg. A szabadkai Népszínház az elmúlt három évben például 200 millió dinárt kapott, az azt megelőző hat évben egy dinárt sem. A szabadkai Y elágazás munkálataira tavalyelőtt 197, az idén 300 millió dinár érkezik, jövőre egymilliárd dinár várható, utána még 800 millió. Harminc éve várja e projektum, hogy valamelyik kormány fontosnak tartsa és megvalósítsa. A Szabadka–Szeged–Baja vasútvonal kiépítése is fontos, meggyőződésem ugyanis, hogy új munkahelyeket és fejlődést hozhat.

Pásztor kiemelte a mezőgazdaságot érintő fejlesztési terveket is a kormányprogramból.

– A VMSZ több éve létező célkitűzése, hogy szeptembertől a külföldiek ne vásárolhassanak termőföldet. Ez a kormányprogram részévé válik, módosul a törvény. A termelők nyugdíjjáruléka körüli problémák megoldásán is dolgozni kell.

A frakcióvezető az eddigiekben jó együttműködést látott Brnabićtyal, s ezen a téren nem számít változásokra. Az expozé nagy figyelmet szentel a kisebbségeknek, s ez azt jelenti, nem csupán a szavak szintjén érdekli a kormányalakítót ez a téma. Nem tart a kormánykoalíciós többség megkérdőjelezhetőségétől az Egységes Szerbia kilépése után, hiszen, mint mondta, továbbra is több mint 150 képviselőt számlál a többség a 250 fős törvényhozásban.