A Szerbiai Képviselőház tegnap megkezdte a vitát a minisztériumokról szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslataira benyújtott 132 módosítási indítványról, amelyek közül az igazságügyi, az állami közigazgatási és a helyi önkormányzati bizottság egyetlenegyet sem fogadott el. A szóban forgó bizottság saját maga is módosítási indítványt nyújtott be a törvénymódosítási javaslatra, amelyben az egyik új tárca, a környezetvédelmi minisztérium hatásköreivel kapcsolatban pontosít. A bizottság azt javasolta, hogy a minisztérium legyen illetékes az előcsatlakozási alapokból megvalósuló környezetvédelmi projektumok kivitelezéséért. A másik új tárca az európai integrációs minisztérium.
Az eddigi 16 helyett 18 minisztérium képezné a kormányt (Fotó: Beta)
A beterjesztett törvénymódosítási javaslat értelmében a szerb kormány a jövőben a következő 18 tárcáért lenne felelős: gazdasági, mezőgazdasági, erdőgazdasági és vízgazdálkodási, környezetvédelmi, építésügyi, közlekedési és infrastrukturális, bányaügyi és energetika, kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési, igazságügyi, államigazgatási és helyi önkormányzati, védelmi, európai integrációs, oktatási, tudományügyi és technológiai fejlesztési, egészségügyi, munkaügyi, foglalkoztatási, szociálpolitikai és harcosügyi, ifjúsági és sportügyi, kulturális és tájékoztatási minisztérium, valamint Pénzügyminisztérium, Külügyminisztérium és Belügyminisztérium. A szerb kormány eddig 16 minisztériumból állt.
A parlamenti vita során a képviselők elsősorban arról folytattak eszmecserét, hol hevesebben, hol kevésbé hevesen, hogy vajon indokolt-e új minisztériumokat alapítani. A legtöbben az európai integrációs tárcát tartották szükségtelennek, tekintettel arra, hogy ezért a területért eddig Jadranka Joksimović tárca nélküli miniszter volt felelős, valamint a szerb kormány keretében működik az európai integrációs iroda is.
– Ha Szerbia annyira fontosnak tartja az európai integrációt, hogy a terület irányítását önálló minisztériumra bízza, akkor feltehetőleg az európai értékeket is magasra taksálja, így valószínűsíthető, hogy a jövőben például nem történhet meg egy, a savamalai romboláshoz hasonló bűncselekmény. Ezek mind olyan területek és kérdések, amelyek szorosan összefüggnek az európai integrációval – emelte ki felszólalásában Dušan Pavlović, az Elég volt! mozgalom képviselője.
Maja Gojković házelnök ezen a ponton szakította félbe Pavlovićot és öt perc szünetet rendelt el, azzal indokolva döntését, hogy az Elég volt! mozgalom képviselője mindennel foglalkozik, csak a napirenden szereplő beterjesztéssel nem. Azt is hozzátette, hogy Pavlović rögzítse emlékezetében kérdéseit és a szóban forgó minisztérium megalakítása után azokat egyenesen intézze hozzá.
Đorđe Vukadinović, a Szerbia Megmentéséért–Új Szerbia képviselői csoport képviselője is azoknak a csoportjába tartozik, akik indokolatlannak tartják az európai integrációs minisztérium megalakítását. Értetlenségének adott hangot, amiért a szerb kormány nem az európai integrációs irodáját ruházta fel minisztériumi hatáskörökkel, hanem inkább új tárca alakul, miközben a kormány keretében nem működik Koszovó-ügyi minisztérium. Szerbia csatlakozása az Európai Unióhoz nem attól függ, hogy a kormánynak van-e európai integrációs minisztériuma vagy nincs – szögezte le Vukadinović, mondván, hogy ha az EU nem óhajtja köreiben látni Szerbiát, akkor öt európai integrációs minisztérium sem képes megváltoztatni ezt az álláspontját.
A szerb kormány most alakuló összetétele lesz az egyik legnagyobb, az eddigi 16 helyett 18 minisztérium fog működni, azt pedig még nem tudni, hogy hány tárca nélküli miniszter vesz majd részt a végrehajtó hatalom munkájában – érvelt a képviselő.
(Fotó: Beta)
– Emlékeztetnék, hogy Aleksandar Vučić kicsi, ám hatékony kormányt ígért. Ehhez képest 18 minisztérium alakul. A Szerbiához képest hatalmas Németországban 15 minisztérium működik, Franciaországban 16, az Amerikai Egyesült Államokban pedig az államfő kabinetjének 15 tagja van – mondta a képviselő.
A Szerb Haladó Párt képviselői az ellenzék egyetlen érvét nem támogatták. Aleksandar Martinović frakcióvezető úgy látja, hogy az ellenzék a Savamalával kapcsolatban ugyanazokat az „üres frázisokat pufogtatja”, immár több mint egy éve. Martinović a folytatásban hozzátette: Az ellenzék bizonyos képviselőinek identitását indokoltan lehet megkérdőjelezni, és feltenni a kérdést, hogy vajon tisztában vannak-e vele, hogy kinek a politikáját képviselik. Martinović azokat a vádakat is elvetette, hogy Szerbia nem foglalkozik kellő mértékben Koszovóval. Szavai szerint a törődés nem azon múlik, hogy ezzel a területtel külön minisztériumot bíznak-e meg.
– Egyébként is Koszovó Szerbiához tartozik, így semmi sem teszi indokolttá a Koszovó-ügyi iroda megalakítását. Ebből a logikából kiindulva Vajdaság-ügyi, Belgrád-ügyi vagy Mačva-ügyi minisztériumot is alakíthatnánk. Szerbia alkotmánya és törvényei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata a szerb kormány minden egyes minisztériumát arra kötelezik, hogy képviseljék Koszovó érdekeit. Ha elfogadnánk az ellenzék javaslatát és megalakítanánk a Koszovó-ügyi minisztériumot, azzal azt a látszatot keltenénk, hogy Koszovó nem része Szerbiának – magyarázta Martinović, majd hozzátette, hogy míg Vojislav Koštunica idejében, amikor működött Koszovó-ügyi minisztérium, a köztársasági költségvetésből 400 millió dinárt fordítottak a tartományra, addig az idei állami büdzséből 5,7 milliárd dinárt különítettek el Koszovó részére.
Vladimir Orlić, az SZHP politikusa szerint Savamalának az égvilágon nincs semmi köze az európai integrációhoz. Máskülönben Szerbia már megnyitotta a joguralommal foglalkozó, 23-as tárgyalási fejezetet, vagyis egyértelmű, hogy az EU maradéktalanul elégedett Szerbiával ebben a tekintetben – véli a haladó politikus. Mint hozzátette: így semmi szükség arra, hogy bármelyik képviselő értékeljen ebben a témában.
Veroljub Arsić az ülés elnöklőjeként kétszer figyelmeztette Boško Obradovićot, a Dveri elnökét és Radoslav Milojičićot, a Demokrata Párt képviselőjét, mivel túlzónak tartotta felszólalásukat. Obradović a két figyelmeztetést követően még elégedetlenebb hangnemben szólalt fel, mondván: azért büntették meg, mert kimondta, hogy az SZHP Brüsszel irányába fennálló tartozása miatt alakítja meg az európai integrációs minisztériumot. Milojičić még rosszabbul fogadta a figyelmeztetést és közölte, hogy kilyukasztja Arsić autójának gumiabroncsát. Utóbbi követelte, hogy a „fenyegetést jegyzőkönyvezzék”.
Az előzetes bejelentések értelmében a parlament ma szavaz a minisztériumokról szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslatáról.
