2024. március 29., péntek

Szent Iván éjszakája Topolyán

Szent Iván éjszakájához számos népi hiedelem, népszokás fűződik, és nem csupán a magyar nyelvterületen van nagy kultusza a Szent Iván éjjelének. Ezen az éjszakán a keresztény egyház kialakulása előtt a nyári napfordulót ünnepelték, ez az éjszaka a rituális tűzgyújtásról, egészségmegóvó, tisztító és termékenységvarázsló rituálék ideje volt. A keresztény egyház később erre a napra tette Szent Iván (vagyis Keresztelő Szent János) ünnepét, de a kereszténység előtti szokások továbbra is fennmaradtak.

Ezt az ősi szokást elevenítették fel a topolyai tájházban az Élő Tájház elnevezésű rendezvénysorozat keretében június 24-én. Az érdeklődő közönség 18 órától kapcsolódhatott be a programba, amely koszorúkötéssel vette kezdetét. Később egy Szent Iván-napi legendához fűződő mesét hallgathattak meg a kicsik és a nagyok, amelyet almasütés és tűzugrás követett. A program részeként a későbbiekben a Budai cukrászda című film vetítésére is sor került.

A program fő célja az volt, hogy egy rövid időre felelevenedjenek a Topolyára és környékére vonatkozó, ehhez az éjszakához kötődő népszokások, néphiedelmek. Főként gyerekek látogattak el a tájház udvarára a szülők és a nagyszülők kíséretében.

A program szervezője, Crnkovity Edit következőképp foglalta össze a programot:

– Hatodik alkalommal került megrendezésre a Szent Iván-éji ünnepség. Az idén kegyes volt az időjárás, korábban ugyanis volt példa arra, hogy a moziteremben kellett megtartanunk a rendezvényt. A tájház udvarán lehetőségünk van arra, hogy tüzet rakjunk és bemutassuk a naphoz kötődő hagyományokat úgy, ahogy azt az elődeink tették. Topolyához két Szent Iván-éji szokás kötődik. Az egyik a tűzugrás, amely a legelterjedtebb. Ennek tisztító erőt tulajdonítottak, ezenkívül a párválasztásban is szerepet játszott. A másik az almasütés, amelynek egészségmegóvó erőt tulajdonítottak – a parázsban sült alma megóvta a torokfájástól azt, aki evett belőle.