A magyar és a lengyel egymás iránt hű, baráti és egymásra utalt nemzet – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Budapesten, amikor a XI. kerületi Goldmann György téren felavatták a második világháború idején Magyarországon lengyel menekülteket segítő és zsidó embereket mentő Henryk Slawik és idősebb Antall József – Antall József volt miniszterelnök édesapja – emlékművét.
Marek Kuchcinski és Kövér László a szobor avatásán (Fotó: MTI)
Az eseményen a házelnök kiemelte: az emlékmű két igaz, tisztességes ember, és tágabban a két nemzet kapcsolatának szimbóluma. Kifejtette: idősebb Antall Józsefet és Henryk Sławikot látszólag egy világ választotta el egymástól. A köznemesi származású Antall József a két világháború közötti Magyarországot meghatározó konzervatív, keresztény középosztály tagja volt, belügyminisztériumi hivatalnokként elsősorban szociális kérdésekkel foglalkozott, ezzel szemben a paraszti származású Henryk Slawik a szocialista párthoz csatlakozott, újságíróként, majd 1918 után regionális képviselőként a sziléziai iparvidék érdekeit védte.
Kövér László úgy fogalmazott: „ez a két különböző társadalmi, politikai pályafutás a vészterhes második világháborúban fonódott össze”, idősebb Antall József menekültügyi kormánybiztosként, Henryk Slawik pedig az 1939 szeptembere után Magyarországra menekült civileket oltalmazó Polgári Bizottság elnökeként alakított ki szoros munkakapcsolatot, és jó barátokká is váltak. Hozzátette: tevékenységük során nem feledkeztek meg a leginkább kiszolgáltatott menekültekről, a zsidó származású lengyel gyermekeknek külön intézményt hoztak létre Vácon.
Kövér László elmondta: idősebb Antall József sírján van egy latin nyelvű felirat, amelyet a kormánybiztos Henryk Slawiktól hallott 1944 márciusában, nem sokkal azt követően, hogy a Gestapo kínzással sem tudta tőle kicsikarni az Antallt terhelő vallomást. A felirat szerint „Polonia semper fidelis”, azaz „Lengyelország mindig hűséges” – idézte a magyar házelnök.
Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke hangsúlyozta: két olyan hősre emlékezünk, akiknek emléke évtizedekre feledésbe merült. Azért ítélték őket feledésre, „mert olyan értékeket képviseltek – nemesség, hazafiság, szabadságszeretet, az emberi méltóság tisztelete, bátorság –, amelyek semmi mással nem cserélhetők fel”.
Elmondta: Varsóból és több más lengyel városból érkeztek résztvevők, jelen van a szejm és a szenátus küldöttsége, különféle társadalmi szervezetek képviselői és egykori magyarországi lengyel menekültek, hogy megemlékezzenek a két hősről.
Jeszenszky Zsolt, idősebb Antall József dédunokája beszédében azt hangsúlyozta: a szoborállítással dédapja Magyarországon is megkapta azt a megbecsülést, amelyben Lengyelországban évtizedek óta részesül. A sakktábla mellett ülő két férfit ábrázoló emlékműről szólva megjegyezte: éppen ez a játék maradt meg emlékezetében idősebb Antall Józsefről.
Henryk Slawik lengyel politikus és újságíró idősebb Antall Józseffel együttműködve – aki a különféle nemzetiségű polgári menekültek ügyével foglalkozó belügyminisztériumi főosztály vezetője volt – a lengyel menekültek között található sok zsidó embert „árja” okmányokkal látott el, amelyekkel Magyarország német megszállását is átvészelték. Magyarország német megszállása után a Gestapo mindkettőjüket letartóztatta. A kínvallatásnak alávetett Henryk Slawik a kihallgatásokon magára vállalta a teljes felelősséget.
