A másfél év múlva életbe lépő, a Szerbiai Képviselőház által elfogadott transzfúziós tevékenységről szóló törvény értelmében az önkéntes véradók vérének összegyűjtésével tartományunkban csupán az Újvidéki Transzfúziós Intézet foglalkozik majd. Ez minden jel szerint hatással lesz a Zentai Közkórház vérátömlesztő osztályának eddigi tevékenységére is, amely az új törvény értelmében úgynevezett vérbankként végzi majd a tevékenységét.
Újvidék mellett az ország területén még három nagyvárosban: Belgrádban, Kragujevacon és Nišben fogadják majd a véradókat, de a törvény értelmében ezen intézetek munkatársai időnként az ország többi részén is szerveznek véradási akciókat.
A Zentai Közkórház vérátömlesztő osztálya az új törvény értelmében vérbankként végzi majd a tevékenységét (Fotó: Horváth Zsolt)
Dr. Lengyel Tamara, a zentai transzfúziós szolgálat munkatársa szerint függetlenül attól, hogy a köztársasági képviselők elfogadták a törvényt, továbbra sem lehet tudni részleteket a végrehajtásával kapcsolatban, az viszont biztos, hogy legközelebb Újvidéken foglalkoznak majd az önkéntes véradókkal, ők végzik el az ellenőrzéseket, és ők készítik el a vérkészítményeket is. A zentai vérátömlesztő szolgálat a 2019. január elsején életbe lépő új törvény értelmében nem fogadja majd az önkéntes véradókat, és a község területén sem szervez majd véradási akciókat, hanem kész vérkészítményeket kapnak, amelyeket tárolnak, és szükség esetén továbbra is a zentai és környékbeli rászorulók rendelkezésére bocsátanak. A szolgálat az új törvény életbe lépését követően is fogadja majd a betegeket, meghatározzák a vércsoportjukat, ellenőrzik a várandós nőket, a pácienseknél elvégzik a véralvadási idő ellenőrzését, és a kórházban kezelt betegek vérképét is elkészítik.
Dr. Lengyel Tamara hozzátette, hogy az elmúlt időszakban a község területén is mind kevesebben jelentkeztek vért adni, ettől függetlenül a transzfúziós szolgálat ki tudta elégíteni a zentai kórház szükségleteit, és mindössze néhányszor esett meg, hogy hirtelen egy ritka vércsoportú vérre volt szükségük, és azt a szabadkai vagy a nagykikindai kórházból szereztek be, amely intézményekkel kiváló az együttműködés.
Muškinja Milan, a Vöröskereszt zentai szervezetének a titkára is arról számolt be, hogy még sok tisztázatlan dolog van az új törvénnyel kapcsolatban, de az újvidéki vérátömlesztő intézettel és a közegészségügyi intézettel karöltve az elkövetkezőkben is a Vöröskereszt szervezi majd a véradási akciókat, amelyekre várhatóan gyakrabban kerül majd sor, mivel el kell jutniuk azokhoz a véradókhoz is, akik ez idáig a zentai kórház vérátömlesztő szolgálatában adtak vért. Ehhez viszont legalább harminc személynek kellene vért adnia minden egyes akció keretében.
– A kisebb településeken valamivel nehezebb lesz megszervezni az önkéntes véradásokat, mivel például Tornyoson ez idáig átlagosan húszan adtak vért, Keviben és Felsőhegyen pedig általában tíznél kevesebben, ezért a jövőben meg kellene szervezni a véradók Zentára, illetve Tornyosra való utaztatását, aminek a költségeiről még senki sem nyilatkozott.
Véleménye szerint a törvényt elkapkodva hozták meg, senki sem tartotta szem előtt, hogy mi lesz a kisközösségekben élő véradók sorsa, ezért nem tudni, hogy ők folytatják-e nemes cselekedetüket, vagy felhagynak az önkéntes véradással – fogalmazott a Vöröskereszt zentai szervezetének titkára.
A községben az elmúlt egy évben összesen 1560 személy jelentkezett önkéntes véradónak, ebből terepen 616, a kórház vérátömlesztő szolgálatában pedig 944 egységnyi vért gyűjtöttek össze. A zentai vérátömlesztő szolgálat munkatársai a Vöröskereszt helyi szervezetével karöltve az idén a város középiskoláiban több véradási akciót is szerveztek, amelyeken az itt tanuló diákok igen nagy számban vettek részt. Nemrég Zentán is elismerésben részesítették a többszörös véradókat, közöttük 10 olyan személyt, aki ez idáig több mint százszor adott vért.
Az új törvénnyel kapcsolatban korábban már a szabadkai vérátömlesztő szolgálat munkatársai is aggodalmukat fejezték ki, s abbéli félelmüknek is hangot adtak, hogy a véradás központosításával a régiónkban nem lesz elegendő vérkészítmény. Az illetékes minisztérium szerint viszont a szükségletek fedezésére továbbra is lesz elegendő vérkészítmény az egész ország területén, s a kisebb kórházak vérátömlesztő osztályainak munkatársai sem maradnak munka nélkül.
Az egészségügyi minisztérium álláspontja az, hogy a kérdéses törvényt össze kellett hangolni az
az Európai Unió előírásaival, az önkéntes véradóknak viszont nem kell aggódniuk, mivel a törvénynek köszönhetően a terepen sokkal szervezettebben hajtják majd végre az akciókat. Szerbiának évente 250 ezer egység vérre lenne szüksége, eddig viszont egy esztendő alatt 230–240 ezer egységnyi vér állt a transzfúziós szolgálatok, illetve a rászorulók rendelkezésére – állítják az illetékesek.
Ha utánanézünk az EU-s gyakorlatnak, azt tapasztalhatjuk, hogy az unió területén ugyan minden országban központosítva van a transzfúziós rendszer, de például Magyarországon az országos vérellátó központ mellett négy regionális vérellátó központ és 15 területi vérellátó működik, amelyekben folyamatosan fogadják az önkéntes véradókat.
