A magyar fapados légitársaság honlapján kínált repülőjegyek között gyakran lehet találni attraktív helyekre olcsó jegyeket. Ilyen például az idén nyáron a grúziai Kutaiszi célállomás. Aki még nem döntötte el, hol nyaral az idén, olvasgasson a Kutaiszitől 100–150 kilométerre fekvő Potiról és Batumiról. Júliusban 100 euróból meg lehet járni a Budapest–Kutaiszi–Budapest relációt. Az Építő Dávidról elnevezett Kutaiszi nemzetközi reptérről 10–15 grúz lariért viszik a marshutkák a turistákat a tengerpartra. A Fekete-tenger bő 100 kilométer hosszan nyaldossa Grúzia partjait. A riviérán két fontosabb város van: Poti és Batumi.
Batumi délen fekszik, a török határ közelében. Grúziai látogatásom alatt egyedül itt nem láttam nyomort, nélkülözést, piszkot és szegénységet. Legalábbis a turisták által látogatott városrészekben és a parton. A városnak egyre forgalmasabb a reptere, a környéknek jobb a PR-je, mint Tbiliszinek. A Közép-Ázsiából származó nyersolaj jelentős része itt kerül tankerekbe. A várost a Rózsák forradalma (2003.) óta mégis inkább idegenforgalma teszi jelentőssé, vonzóvá. Az oroszbarát Eduard Shevardnadze rendszerét váltó Európa-orientált Mikheil Saakashvili regnálása alatt jelentős nyugati tőke áramlik be az országba. A Kis-Kaukázus lábánál fekvő városban gombamód emelkednek a magasabbnál magasabb felhőkarcolók. 2010-ben a Sheraton-hotellánc építette meg a város első több tíz emeletes épületét, 2011-ben épült a Trump-torony, a Radisson Blu és a Hilton szállodája, két évre rá a Kempinski avatott hotelt a városban. 70 millió dolláros költségvetésből építik a 47 emelet magas multifunkciós Babilon ikertornyokat, melyek 170 méteres magasságukkal Grúzia legmagasabb épületei lesznek. Adzsár autonóm tartomány székhelye még számos turistacsalogatót tartogat: a Chacha- és az ABC-torony, a Piazza, a Neptun-tér, a Batumi Egyetem, a Táncoló szökőkút, a Delfinárium, a Batumi Boulevard, a Szentlélek katolikus templom, az Istenanya ortodox katedrális, dzsámi és zsinagóga, kaszinók, múzeumok, botanikus kertek, kikötő, sétányok, butikok, éttermek, és persze a végeláthatatlan tengerpart.
Grúzia egy évtizede szakított a szürke szovjet időkkel. Azóta a becslések szerint 3 milliárd dollárt fektettek be csak Batumiban. A vidéki mindennapokon még alig látszik a fejlődés, de a nagyobb városok lassan felzárkóznak európai társaikhoz. Batumiban számos lehetőség rejlik úgy a helyieknek, mint a turistáknak vagy épp a szerencsevadászoknak.
Egy ezer éves grúz legenda szerint, amikor Isten a világ földjeit osztotta, a grúzok elkéstek. Mentségül azt mondták az Úrnak, hogy azért maradtak le, mert az ő egészségére ittak. Az Úr elmosolyodott, és azt a darab földet adta nekik, amelyet magának tartogatott. A grúzok tehát úgy tartják, hogy országuk az Isten kertje.
Nézzék meg!
