Kenguruk és vidrák is érkeznek

Zajlik az élet a Palicsi Állatkertben, hiszen ottjártunkkor éppen ellett a láma, ezzel párhuzamosan pedig egy törött szárnyú gólya mentésén fáradoztak, ami nemcsak az állat ellátását, hanem szükség szerint a gólyafészekben lévő fiókák gondozását is magában foglalhatja. Az állatok napi ellátása és a parkok gondozása mellett mindig folyik valamilyen munka, átalakítás, építkezés, azaz nagy erőkkel dolgoznak az állatkert szabványosításán és a bemutatóállatok környezetének fejlesztésén.

Óvári Krisztián, a Palicsi Állatkert biológusa és az állatok jólétéért felelős személy elmondta, 2010 óta nagy változások mentek végbe a Palicsi Állatkertben, például a párduc a nyolc négyzetméteres ketrecből egy 250 négyzetméteres kifutóra költözött át, s a tervek szerint a jövőben egy hímet is keresnek mellé, így lesz szaporulat is. A barna medve pedig pár éve egy 800 négyzetméteres kifutót kapott, így élete utolsó néhány évében megfelelő környezetben élhetett, és még igazi medvebarlangja is volt.

– Jelenleg a hím medvénk, Medeni mellett a belgrádi állatkert Goca nevű medvéje van elszállásolva nálunk, és várhatóan Cezar is nemsokára megérkezik Belgrádból, addig mi viseljük gondjukat, amíg Belgrádban lezajlik a kifutójuk renoválása. Ezenkívül van még egy medvénk, amelyet egy cirkuszból mentettünk ki. Ő egy két méter hosszú, másfél méter széles ketrecben élt eddig, ami nagyon megviselte, s nagyon rossz állapotban van még mindig. Ezt a medvét ideiglenesen a jegesmedve kifutójában helyeztük el, amit egyébként le akartunk bontani, s ugyan ez nem megfelelő környezet számára, de ahhoz képest, hogy milyen körülmények között élt korábban, most mindenképpen jobb neki. A minisztérium már dolgozik azon, hogy a medvét elhelyezzék külföldön egy medvék számára kialakított befogadóközpontban, s remélhetőleg utolsó éveit normális körülmények között tudja tölteni – mondta a biológus.

Az állatkert jegesmedvéje immár évek óta a nyíregyházi állatkertben lakik, hogy részt vegyen a párzási programban, ugyanakkor a helyi körülmények nem is voltak megfelelőek a tartására. Óvári Krisztián elmondta, a jegesmedve számára legalább egyhektáros területet kell elkülöníteni, egy ekkora kifutó kiépítése azonban nagyon sok pénzbe kerül, így egyelőre a Palicsi Állatkertben nem lesz jegesmedve, mint ahogyan egy ideig még elefántot sem láthatunk.

– Örököltünk egy állatgyűjteményt, az elmúlt harminc évben azonban nem fektettek be az állatkertbe, így pár évvel ezelőttig az alapvető infrastruktúra sem volt kiépítve, nem volt mindenfelé ivóvíz, nem volt megoldva a szennyvízelvezetés, sőt helyenként nem volt áram sem. Ezt orvosolni kellett, és persze a kifutók rendezésével, kiépítésével, azaz a fejlesztéssel is törődni kellett, mert állatokat nem nehéz beszerezni, de ahhoz először meg kell teremteni a feltételeket. Portugáliában jelenleg hat cirkuszból elkobzott elefánt vár új otthonra, ahhoz azonban, hogy őket befogadjuk, kell egy megfelelő elefántház is, amivel jelenleg nem rendelkezünk, arról nem beszélve, hogy melléjük további gondozók alkalmazására is szükség lenne. A fejlesztés és ezáltal a gyűjtemény bővítése pénz kérdése, ugyanakkor a belépőjegyek árát nem szeretnénk emelni, és akkora összegekről van szó, amiből ezt nem is tudnánk kifizetni. Habár mindenképpen szükség van az attraktív állatokra, mint amilyen az elefánt is, bízunk abban, hogy így is sok érdekességet tudunk nyújtani, és biztató az is, hogy annak ellenére, hogy nincs sem elefánt, sem jegesmedve az állatkertben, a látogatóink száma éves szinten még mindig eléri a 160 ezret, és évente 20–22 ezer diák jön el az iskolai program keretében.

Habár nagy fejlesztésekre az idén nem kerül sor, kisebb változások, újdonságok az idén is lesznek, így Budapestről hamarosan érkezik két szürke kenguru, szeretnének idővel a nőstény mellé egy tevecsődört hozni, őszre pedig Németországból kellene érkeznie néhány óriásvidrának, ami nagy attrakció lesz, s már a vidraház is készen áll a befogadásra, amely most éppen a hím katták összeszoktatására ad kiváló helyet. Az idén átalakítják a tapírok kifutóját, ahová majd István és Robi, a két hím tapír mellé beköltöznek a pekari malacok is, a nanduk már ott szaladgálnak, a vízidisznóhoz hozatnak majd egy nőstényt, és a marákat is leköltöztetik, azaz egy kis dél-amerikai sarkot alakítanak majd így ki.

– Az állatgyűjtemény legnagyobb része jól tűri a nyári meleget, a trópusi állatoknak eleve meg kell teremtenünk a negyvenfokos hőmérsékletet, sok az afrikai állat, melyeket nem viseli meg ez az időszak. Mindegyik állatnak nyitva van az istállója, hogy visszavonulhasson a hűvösbe, és sok helyen a fák is árnyékot nyújtanak, ahol hűsölhetnek. Ezenkívül több helyen locsolók, párásítók vagy éppen klímaberendezés működik, ahol tudtunk, például a tigrisnél, párducnál medencét is kialakítottunk, és természetesen az etetés is kicsit másként néz ki a nyári hónapok alatt, így a medvének vagy egyes majomféléknek jégtömbbe fagyasztott gyümölcsöt adunk, a zsiráfok friss lombot kapnak, a gallyak maradékát pedig a tarajos sülök ropogtatják el, úgyhogy különösebb gondok nélkül vészeljük át a nyarat – tette még hozzá Óvári Krisztián.