2024. március 28., csütörtök

Enyhíteni a politikai ráhatásokat

McAllister Szerbia határozatáról vitázik ma Strasbourgban az EP

Az Európai Parlament elvárja az Európai Uniótól, hogy a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalásokban új, technikailag kész tárgyalási fejezeteket nyisson meg. „Szerbia fontos lépéseket tett meg a Koszovóval való viszony normalizálása terén, ami a tárgyalások folytatásának legfontosabb feltétele volt” – áll a Szerbiáról szóló határozatban, amiről ma tárgyalnak majd Strasbourgban.

A rezolúció kitér többek között Szerbia gazdasági eredményeire és társadalmi fejlődésére is, de rámutat: sürgősen újabb lépések megtételére van szükség ahhoz, hogy a Belgrád és Priština közötti párbeszédben megoldódjanak a nyitott kérdések, és mindkét fél nekilásson a megállapodás érvényesítésének, elsősorban a szerb községek közösségének megalakításához, természetesen a külügyek európai szolgálatának képviselőinek jelenlétében. A Federica Mogherini által vezetett szolgálat feladata ugyanis, hogy felügyelje eleget tesznek-e a felek a kötelezettségeiknek – hozta hírül a Beta hírügynökség.

VAJDASÁG NEM GYENGÜLHET

David McAllister, az EP szerbiai jelentéstevője által összeállított határozat nemcsak Koszovóval foglalkozik, hanem Vajdaság helyzetére is kitér. Az Európai Parlament számára előkészített dokumentum pozitív hangnemben említi az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartását Szerbia területén. Aláhúzza ugyanakkor, hogy Vajdaság etnikai, kulturális és vallási sokszínűsége jelentős mértékben hozzájárul Szerbia identitásához. Mint a jelentéstevő rámutat, Vajdaságban szavatoltak a kisebbségi jogok és jók a nemzetiségek közötti viszonyok, éppen ezért a rezolúcióban külön hangsúlyozza, hogy „Vajdaság autonómiáját nem szabad legyengíteni”.

FÜGGETLEN BÍRÁK ÉS ÜGYÉSZEK

Fontos kitételt kapott a szerbiai igazságszolgáltatás is. McAllister dokumentumában elismeri, hogy a szerb államvezetők „bizonyos előrelépéseket tettek az igazságszolgáltatás terén, ám az igazságszolgáltatás függetlenségét még nem sikerült végrehajtani”. Éppen ezért a szerb kormányzástól elvárják, hogy tegyék lehetővé a bíróságok és ügyészség számára az európai normáknak megfelelő működést, vagyis „csökkenteni kell a politika ráhatását a bírák és az ügyészek megválasztására” – áll az Európai Parlamentnek elkészített dokumentumban.

Kiemeli, az Európai Parlament aggodalommal veszi tudomásul a korrupcióellenes küzdelemben vett lendület lassulását, és arra hívja fel Szerbia figyelmét, mutassák meg határozott elkötelezettségüket és szándékukat ennek a kérdésnek a megoldásában.

A dokumentum üdvözölte ugyanakkor a rendőrség nemzetközi és regionális együttműködését, amely során előrelépés figyelhető meg a szervezett bűnözés leszámolásában.

ELLENÉRZÉSEK A SZERB–OROSZ BARÁTSÁG MIATT

Üdvözölte a katonaság és a rendőrség részvételét az Európai Unió nemzetközi küldetéseiben, de felhívja az ország figyelmét arra, hogy „a tagjelöltségi követelményekkel összhangban Szerbiának fokozatosan össze kellene hangolnia saját külpolitikai és biztonsági politikáját az EU-val”, különös tekintettel Szerbia Oroszországgal való viszonyára. Mint rámutat, nem lehet jó szemmel tekinteni a szerb–orosz közös katonai gyakorlat megszervezésére.

McAllister bár kritikával illeti Szerbia Oroszország iránti barátságát, üdvözli konstruktív hozzáállását az integrációs folyamatban résztvevő más országok, illetve szomszéd országok iránt tanúsított viszonyában. A rezolúció, amit korábban már elfogadott az Európai Parlament Külpolitikai Bizottsága, felhívja a figyelmet arra, hogy az országközi kérdéseket a nemzetközi joggal összhangban kell rendezni, úgy, hogy az ne veszélyeztesse az ország integrációs folyamatait.

„Az Európai Parlament üdvözli Szerbia kitartó törekvéseit az EU-hoz való csatlakozás útján, illetve vállalkozó szellemű, tapintható és jól felkészült hozzáállását a tárgyalásokhoz” – áll a dokumentumban.

NINCS SZÜKSÉG TÚLZOTT RENDŐRI ERŐKRE

A kereskedelmi hálózat bővülése, a gazdasági légkör javítása határozott jele annak, hogy Belgrád az EU felé vezető utat választja. Ebbe a stratégiai elhatározásba  – áll a jelentésben – az ország lakosságát is be kell vonni, ugyanakkor figyelmeztet, a szerb tisztségviselőknek tartózkodniuk kell az EU-ellenes felszólalásoktól.

Arra szólítja fel a belgrádi kormányzást, hogy tartózkodjanak a túlzott rendőri erő bevetésétől, illetve aggodalommal veszik tudomásul, hogy Belgrád Savamala negyedében történt épületbontások körülményei még mindig nem kerültek napvilágra. Gyors tényfeltárást várnak el az ügyben, hiszen magántulajdonban levő objektumok bontása történt.

NINCS SAJTÓSZABADSÁG

Nemcsak a fenn említett esetben üt meg a dokumentum aggódó hangnemet, hanem a sajtószabadság és a szólásszabadság esetében is, ahol a helyzetjelentés szerint tovább romlott a helyzet Szerbiában, hiszen „továbbra is nagy a politika ráhatása a médiumok munkájára, az újságírók ellen erőszakot és megfélemlítést alkalmaznak, nem ritka a fizikai támadás, a verbális, vagy az írásban történő támadás”. Így arra hívja fel a szerb kormányzást, hogy foglaljon határozott állást és ítélje el az újságírók elleni támadásokat, és tegye lehetővé, hogy azok, akik az újságírókra, illetve médiumokra támadtak, rövid időn belül nyilvánosság elé kerüljenek és az igazságszolgáltatás előtt feleljenek tetteikért.

Rámutat, új médiatörvényre lenne szükség.