Beérett az elmúlt hetek megfeszített előkészületeinek gyümölcse, hiszen színvonalas előadások és gördülékeny szervezés jellemezte az ez évi bácskossuthfalvi XLI. Durindót és a LIV. Gyöngyösbokrétát. A verőfényesnek indult időjárás szombaton délután borongóval és széllel fenyegetőzött a Durindó sokadalmának, hogy azután megenyhülve engedje a portékájukat kínáló árusoknak és járókelőknek a házigazda falu központjának élvezetét.
Ótos András felvétele
Szombaton a hivatalos megnyitó előtt 11.30-kor a színház kiállítótermében Bácskossuthfalva magyarországi testvértelepüléseinek közös népművészeti anyagából nyílt kiállítás, valamint itt lehetett megtekinteni a településen 1976-ban és 1986-ban megrendezett Durindón és Gyöngyösbokrétán készült fotókból és a fesztiváli emlékekből összeválogatott tárlatot.
A 41. Durindó közönségét és résztvevőit elsőként Seffer Attila, a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácselnöke üdvözölte, illetve megköszönte a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, hogy hozzájárult ahhoz, hogy helyszíneivel méltóvá váljék a falu a rendezvény lebonyolításához. Gogolyák Gabriella, a házigazda Ady Endre Művelődési Központ elnök asszonya megtiszteltetésnek nevezte, hogy 31 év után ismét házigazdája lehetett a falu a vajdasági magyarság legjelentősebb népművészeti találkozójának. Rámutatott, hogy hihetetlen erejű közösségépítő hatása volt Bácskossuthfalván – a rendezvény fesztiváltanácsa segítségével – zajló előkészületeknek, hiszen a helyi lakosság nagy mértékű elvándorlása – és az általánosan tapasztalható érdektelenség – ellenére 300 önkéntes dolgozott azon, hogy a település a legszebb arcával várja a fellépőket. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi beszédében a Durindó kezdetére és iránymutató jelentőségére hívta fel a figyelmet az idei évhez kapcsolódó évfordulók tükrében, majd Szabó Gabriella, a Fesztiváltanács elnöke nyitotta meg hivatalosan „páratlan magyar néphagyományunk” ünnepét.
A fellépők értékelését tizenöt szaktekintélyből álló Művészeti Szakbizottság végezte el, szombaton két helyszínen 65 település 112 csoportjának fellépését tekinthették meg, vasárnap pedig 33 táncegyüttes lépett a Kossuth park szabadtéri színpadára, illetve vett részt a hagyományos díszfelvonuláson és menettáncban a falu központjában. A Gyöngyösbokréta vasárnap délutáni hivatalos megnyitója előtt ünnepi istentisztelettel emlékezett meg Bácskossuthfalva-, illetve a népzenei találkozó közössége a nemzetünkre hatalmas hatást gyakorló reformáció 500., a Kárpát-medence reformátusságának 450. jubileumáról a helyi református templomban. Az évforduló kapcsán leleplezték Győrfi Sándor, neves karcagi származású, Munkácsi-díjas szobrászművész alkotását. A szertartást dr. Bogárdi Szabó István püspök, a Magyar Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is megtisztelte jelenlétével, aki igehirdetésében nemzetünk igaz összefogásának, megújulásának égető sürgősségére hívta fel a figyelmet.
Ótos András felvétele
Dávid Csilla felvétele
- Békesség és feltétlen szeretet nélkül, egymást megsegítve van jövője nemzetünknek. Csak így élvezhetjük a Mindenható áldását – mutatott rá a Magyar Református Egyház püspöke.
Az ünnepi gyülekezet a magyarság régi himnusza-, a Boldogasszony anyánk kezdetű ének eléneklése után levonult a falu központjába, ahova a táncegyütteseket már nagy számú helyi kíváncsiskodó várta. A Gyöngyösbokréta fellépőit és közönségét a Kossuth parkban felállított színpadon, a házigazdák beszédét követően, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nevében Pirityiné Szabó Judit asszony, a magyarországi Nemzetpolitikai Kapcsolattartási Főosztály, Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője köszöntötte. Az osztályvezető asszony felhívta a figyelmet arra, hogy jövőnk szempontjából elengedhetetlenül fontos kultúránk ismeretének és szeretetének átadása utódainknak.
- A Magyar Kormány azzal kívánja támogatni a határon túl élő nemzettársaink gyermekvállalását és boldogulását, hogy 2018-tól ők is részesülhetnek anyasági támogatásban – tette közzé Pirityiné Szabó Judit.
Pásztor István, a Tartományi Parlament és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke rámutatott a házigazdák és az őket segítő Magyar Nemzeti Tanács, illetve a Topolyai Önkormányzat fesztivált szervező és lebonyolító munkájának sikerességére.
- Hálásak vagyunk a magyar kormánynak, hogy támogatja a határon túl élő nemzettársait, hiszen ezzel a gesztussal könnyebben vesszük a közösségünk előtt tornyosuló számos akadályt – mutatott rá Pásztor.
Az idei találkozó Bodor Anikó-díját az ezt elbíráló bizottság döntése alapján a jelenleg öttagú – jövőre megalakulásának 40. évét jegyző – topolyai Kodály Zoltán MMK keretein belül működő, Csörgő citerazenekarnak nyújtották át. A rendezvény utolsó fellépője a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület Tiszafa néptáncegyüttese volt, amelynek tagjai a következő évi rendezvény házigazdájaként átvették a találkozó zászlaját.
A 2017-es Durindó és Gyöngyösbokréta több évforduló jegyében zajlott. Kodály Zoltán születésének 135., és halálának 50., Kálmány Lajos születésének 165., illetve Bodor Géza születésének 70. évfordulójára emlékezve, továbbá az Arany János- és a Szent László-emlékév, valamint a reformáció 500. évfordulója szellemében bonyolódott le Bácskossuthfalván.
