Az új oktatási kerettörvény tervezetének célja nem az, hogy rombolja a tanárok, tanítók tekintélyét, hanem hogy megoldást kínáljon a jelenlegi oktatási rendszer hiányosságaira – emelte ki Mladen Šarčević oktatási miniszter a törvénytervezet közvitájának tegnapi zárórendezvényén. Hozzátette, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanügyi dolgozók maguk sodorják veszélybe az oktatási rendszert, számos esetben figyelhetők meg manipulációk, visszaélések, milliók folynak el csak azért, mert bizonyos esetekben a rendszer kijátszása a cél.
A közvita zárórendezvényén – amely iránt a tanügyi dolgozók nagy érdeklődést mutattak, így Szerbia több városából is érkeztek Belgrádba tanítók, tanárok, igazgatók és a tanügyi szakszervezetek képviselői is – Šarčević kiemelte: a munkacsoport az elmúlt öt hónapban hét olyan törvényt készített elő, amelyek célja az oktatás minőségének javítása, a tanügyi dolgozók hatékonyabb munkája és az, hogy a köz- és felsőoktatási intézmények nagyobb autonómiát kapjanak.
A felszólaló tanárok ezúttal is számos javaslattal álltak elő. Kérdéseket is tettek fel, többek között a hitoktatók státuszáról, mivel nem tudnak állandó munkaviszonyt létesíteni, évről évre hosszabbítják a munkaszerződésüket.
Šarčević rámutatott arra, hogy a törvény kidolgozása ezzel nem ért véget. Számos konstruktív javaslatot beépítenek majd a törvénytervezetbe, ugyanakkor amint megszűnik a közszférában bevezetett létszámstop (erre várhatóan az idén sor kerül – szerző megj.), akkor rendezik majd a hitoktatók helyzetét is. Elmondta ugyanakkor, hogy hatékonyabbá szeretnék tenni a tanügyi dolgozók munkáját, így mindenképpen csökkentik majd a jelenlegi adminisztrációs kötelezettségeket, de a felügyelőségek is nagyobb feladatokat kapnak majd, hogy kiszűrjék azokat a visszaéléseket, amelyek ellen eddig nem tudott a minisztérium fellépni.
Az új törvény tervezete számos újdonságot irányoz elő, például az oktatási intézmény tekintélyét romboló viselkedés tilalmát. Csökkent létszámmal dolgozik majd az Oktatási Tanács, illetve a szakoktatással foglalkozó tanács. A tagokat a kormány nevezi ki, és tanácsadói szerepet kapnak. Alakulnak új testületek is, így szülői testület, községi szülői tanács jöhet majd létre, illetve a költséghatékonyság miatt egy adott önkormányzat területén több iskola rendelkezhet egy közös jogi és adminisztratív szolgálattal.
Az iskolaigazgatókat a miniszter nevezi ki, és ő is mentheti fel ebből a munkakörből, ugyanakkor iskolaigazgató csak 65 éves koráig lehet valaki.
Ez a törvény külön tárgyalja a diákok, a tanárok és a szülők felelősségét is. Kitér a szülők kötelezettségeire is – ha a gyermekük a tanintézménynek kárt okoz, nevelői szándékkal akár társadalmilag hasznos, jótékony munkára is fogható a diák.
Tegnap Belgrádban utolsó állomásához érkezett a tanfelügyelőkről szóló törvény tervezetének a vitája is. A tervezet, mint kiderült, központosítja a tanfelügyeleteket, vagyis azok, akik eddig is tanfelügyelőként dolgoztak egy-egy önkormányzatban, ezután vagy a köztársasági vagy a tartományi felügyelőséghez tartoznak. Mint a törvénytervezet ismertetésekor kiderült, 245 felügyelő van az országban, de csupán a 60–65 százalékuk aktív, vagyis mintegy 165 felügyelő dolgozik, 80-nal kevesebben, mint ahányra szükség lenne ahhoz, hogy minden intézményt ellenőrizni tudjanak. A törvénytervezet szerint egy felügyelőre 10-12 tanintézmény jutna.
Tanfelügyelő az lehet, aki legalább 9 év munkatapasztalattal rendelkezik az oktatásban és öt évvel a felügyelőségben. Eddig csak az oktatásból kerülhettek ki a tanfelügyelők, ezt a kitételt azonban már nem tették bele az új törvénytervezetbe, jogászok is elláthatják ezt a munkakört.
A tanfelügyelői munkahely szervezési módosításon esik át ugyan, de a felhatalmazásuk hasonló lesz, mint eddig volt, azzal a különbséggel, hogy a munkájuk új dimenziót is kap, vagyis nemcsak büntetnek, hanem megelőző munkát is végeznek majd. A felelősségüket részben a felügyelőségről szóló törvény, részben pedig az oktatási felügyelőkről szóló törvény szabályozza, és a munkaköri kötelezettség megsértésének számít az is, ha egy hasonló probléma esetén két különböző intézményben másként lép fel a felügyelő.
A felügyelők ezek után bejelentkezés nélkül is végezhetnek ellenőrzést a tanintézményekben, amennyiben ezt indokoltnak látják, a tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy nagyobb hatást érhetnek el így.
A tanfelügyelőkre vonatkozó törvénytervezet közvitájának utolsó állomásán elhangzott: tartományi kezdeményezés érkezett, hogy a vajdasági tanfelügyelőségek felelőssége tartományi szinten maradjon, de még nem tudni, hogy ez a kezdeményezés része lesz-e a törvényjavaslatnak.
