A modern kori sport kibontakozásának hajnalán, hivatalosan 1882. június 4-én alakult meg Zentán a Zentai Athleticai Club 1882 (ZAC 1882). Az alapszabályzat szerint a klub elsődleges feladata az atlétika különböző ágaiban a versenyszervezés és a díjazás volt. Elnöknek Matkovics József ügyvédet választották meg, alelnöknek Dudás Lajos árvaszéki jegyzőt, szertárnoknak Konc József tanárt, orvosnak dr. Heller Józsefet, ügyésznek Brestyánszki Kálmán ügyvédet, titkárnak Berger Kálmánt, pénztárnoknak pedig Kohn Lipótot. Ezt megelőzően Zentán az első sportmegmozdulás már 1875-ben megtörtént – Tisza-parti város lévén – egy csónakázóegylet létrehozásával, amelyet Reggata Clubnak neveztek. A társulás helyi jelegű volt, tisztán rekreációs szándékkal hívták életre, versenyeken nem is vettek részt, és mivel nem volt kötelező jellegű, nem jegyezték be hivatalosan a belügyminisztériumban.
Az alapító közgyűlést 1882. április 30-án egy előértekezlet előzte meg, melyen képviseltette magát a város kiemelkedő rétege. A klubnak voltak alapító, pártoló, rendes és tiszteletbeli tagjai. Már a közgyűlést megelőző időszakban több mint 80 személy jelentkezett a tagságba, amelynek minden „feddhetetlen múltú, 18 évét betöltendő” zentai lakos a tagja lehetett. A Magyar Királyi Belügyminisztérium a Zentai Athleticai Club 1882 alapszabályzatát 1882. július 3-án hivatalosan bejegyezte (a 36790-es szám alatt), és jóváhagyta. Az első atlétikai versenyt 1882. augusztus 27-én rendezték meg a következő versenyszámokban: 15 kilométeres gyaloglás, 3000 méteres távúszás és 1220 méteres futás Az ifjúság körében nagy lelkesedést váltott ki mindez. A klub tagjainak külön formaruhájuk volt, amely ezüstfehér színű, fekete csíkos zsokésapkából, lángpiros blúzból – a blúzon világoszöld széles öv –, valamint hófehér mosható damasztszövetből készített nadrágból állt. Általános feltűnést keltetettek felvonulásaik alkalmával.
A klub folytatta a versenyzést és a szervezést a következő években és a későbbiek folyamán is. A kezdeti formában alakult atlétikai klub a kornak megfelelően működött, nem pediglen a mai követelmények szerint. Nem is lehetett ez másként, hiszen egy történelmi folyamat, fejlődés indult meg a sport életében. Az atlétikai klub az atlétikai tevékenységen kívül felkarolta a többi sporttagozat szakágait is: a tornát, az úszást, a vívást, a céllövést, a kerékpározást, a korcsolyázást, a későbbiek folyamán pedig a teniszt, a labdarúgást, a birkózást stb. Kezdetben az atlétikai klub nemcsak az edzés és a versenyzés fogalmát merítette ki, hanem az akkori társadalmi elit rétegnek a találkozási, ismerkedési és kedvelt időtöltési helye is volt: teadélutánokat, kirándulásokat, színielőadásokat, tánciskolákat, banketteket, vigadalmakat szerveztek.
A klubban a későbbiek folyamán több név- és tisztújítás történt: 1905. június 23. (ZAK), 1912 (ZAK), 1923. május 15. (SZAK) és 1941. december 14. (ZAK). A két világháború közti időszakra jellemző volt a sportágak önállósulása és kibontakozása. A sport eredményorientálttá vált. A már korábban is működő sportágak mellett még a következők honosodtak meg az atlétikaklubon belül: birkózás, hazena (nagypályás kézilabda), asztalitenisz, vízilabda, röplabda, jégkorong és ökölvívás.
1945-től az új szocialista rendszerben a testnevelést és a sportot központi rendelettel a tartományi testnevelési, majd a sportszövetségek irányították. 1945 májusában Zentán megalakult az Egység sportegyesület (SD Jedinstvo). A 12 létrehozott szakága közül az egyik az atlétika volt. A mai értelemben vett atlétika itt kezdte el szárnyát bontogatni, pontosabban 1946. május 3-án, amikor az atlétikai szakosztály megkezdte működését. Az alapítók Krivokapić Vitomir, Stojković Ranko és Jovanović Vladislav – Mošo voltak. 1948. május 10-én a szakosztály nevét Győzelem (Pobeda) könnyűatlétikai szakszervezeti sportegyesületre változtatták. A szakosztályt hivatalosan 1949. február 12-én jegyezték be a vajdasági atlétikai bizottságban Újvidéken. Az első hivatalos versenyt, amelyen a szakosztály tagjai részt vettek, 1949. március 27-én tartották meg: ez volt a vajdasági mezei futóverseny Palicson. Az első pályaversenyen 1949. május 22-én vettek részt Zentán a szabadkai Spartacus II. férfi- és női csapata ellen. A szakosztály 1949. november 16-án alakult klubbá, amikor a Vasutas szakszervezeti sportegylet Zentára váltotta a nevét (Željezničko sindikalno sportsko Senta – ŽSSDS). Az atléták az elkövetkező évtizedekben AK Zenta, majd ŽAK Zenta (Željeznički atletski klub Senta) néven szerepeltek. 2002. június 4-én statútummódosítással megváltozott a klub elnevezése, és az 1882-es nevet, a Zentai Atlétikai Klub (ZAK) elnevezést vették vissza.
Az 1946–2017-es időszakban az országos, köztársasági és tartományi bajnokságokon a zentai atléták összesen 1869 bajnoki címet szereztek (1243 női és 622 férfi versenyző): 48-at mezei futásban (29 női és 19 férfi), 68-at terem- (47 női és 21 férfi) és 1753-at nyílt pályabajnokságon (1171 női és 582 férfi). Az 1869 bajnoki címből:
– 197 országos (136 női, 61 férfi),
– 385 köztársasági (289 női, 96 férfi),
– 1287 vajdasági (822 női, 465 férfi).
Az országos, köztársasági és tartományi válogatottban az említett időszakban a zentai atlétikai klub tagjai összesen 871 alkalommal voltak válogatottak (650 nő, 221 férfi):
– országos szinten 299-en (231 nő, 68 férfi),
– köztársasági szinten 237-en (187 nő, 50 férfi),
– vajdasági szinten 335-en (232 nő, 103 férfi).
Az országos, köztársasági és tartományi versenyeken 331 alkalommal döntöttek csúcsot (230 női, 101 férfi):
– 41 országos (24 női, 17 férfi),
– 117 köztársasági (92 női, 25 férfi),
– 173 tartományi (114 női, 59 férfi).
Az országos, köztársasági és tartományi csapatversenyeken 312 bajnoki érmes helyezést értek el a felnőtt-, az ifjúsági és a serdülőmezőnyben (163 első, 97 második és 52 harmadik). A legrangosabb csapatbajnoki cím az 1981-ben és 1982-ben megszerzett országos női bajnoki cím volt. Az ifjúsági női korosztályban a lányok nyolcszor voltak országos csapatbajnokok, és hétszer országos kupagyőztesek. A serdülő korosztályban a fiúk négyszer, a lányok kétszer voltak országos kupagyőztesek. Az országos serdülő-ligabajnokságot (JUPAL) a fiúk és a lányok is két-két alkalommal nyerték meg. Külön jelentőséggel bír a 14 megszerzett országos női dobócsapatbajnoki cím megszerzése.
A felsorolt egyéni és csapatbajnoki sikerekből nagyon nehéz valamit kiemelni. Ha ezt mégis meg kellene tenni, a legkedvesebb győzelem talán az első országos felnőtt női csapatbajnoki cím megszerzése volt 1981-ben Celjében (ugyanez a siker megismétlődött 1982-ben Belgrádban). A következő versenyzők alkották a csapatot: Majoros Márta, Aulik Marina, Puskás Anikó, Sós Anikó, Sós Valéria, Kálai Ágnes, Kálai Judit, Polyák Ágnes, Predojev Jelena, Predojev Vera, Gózó Márta, Menyhárt Borbála, Gion Kornélia és Szabó Erzsébet. Edzőik voltak: Vladislav Jovanović – Mošo, Radovan Krivokapić, Kocsis Károly és Táborosi László. 1982-ben Leverkusenben az Európa-kupán a csapat a nyolcadik helyet szerezte meg, 1983-ban Párizsban pedig a hetedik helyet olyan csapatok ellen, mint Leverkusen, Milánó, Párizs, London, Amszterdam, Stockholm, Madrid és más európai nagyvárosok klubcsapatai. A rendezők el sem tudták képzelni, hogy egy országot egy olyan kisváros tudjon képviselni, amelyet a térképen nagyon kis karikával jelölnek, így a jelentésbe Jugoszláviát így írták be: AK Belgrád – Zenta…
