2024. március 29., péntek

Montenegró hivatalosan is a NATO tagja lett

Srdjan Darmanović montenegrói külügyminiszter letétbe helyezte hétfőn Washingtonban Montenegró csatlakozási okmányát az Észak-Atlanti Szerződéshez, s ezzel az ország hivatalosan is a NATO 29. tagállama lett.

A ceremóniát az amerikai külügyminisztériumban tartották, Thomas Shannon ügyvezető külügyminiszter-helyettes és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelenlétében. Duško Marković miniszterelnök történelmi napnak nevezte a NATO-csatlakozás napját.

Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete kollektív védelmet biztosít a katonai szövetség tagjainak; a NATO bármely tagja elleni támadás a szövetség egésze elleni támadásnak tekintendő.

Montenegró 2015-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és a tárgyalásokat a korábbi miniszterelnök, Milo Djukanović bonyolította. A tárgyalási folyamat nem volt mentes a feszültségektől. Részben mert Oroszország saját biztonságát érzi fenyegetve a NATO keleti bővítése miatt, részben pedig mert az új amerikai elnök, Donald Trump habozott a csatlakozási kérelem jóváhagyásával.

A Politico című lap internetes oldala hétfőn - valószínűleg éppen a montenegrói NATO-csatlakozás kapcsán - részletesen foglalkozott Trump elnök és a NATO viszonyával. Meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozó elemzésében a lap vélte, hogy az elnök csupán Rex Tillerson külügyminiszter, James Mattis védelmi miniszter és Herbert McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó erőteljes nyomására volt hajlandó az észak-atlanti szervezet kollektív védelmi felelősségét elismerni a napokban Brüsszelben tartott NATO-csúcsértekezleten mondott beszédében.

Trump korábban elavultnak nevezte a szövetséget, mert szerinte nem vesz részt eléggé a terrorizmus elleni küzdelemben. Erre reagálva a szövetség aktívabb szerepet vállal a terrorizmus elleni harcban, Trump pedig változtatott is korábbi álláspontján. Ennek ellenére az amerikai elnök többször is bírálta az európai szövetségeseket, mert úgy véli, nem veszik ki kellőképpen részüket a védelem költségeiből. A védelmi kiadások növelése egyébként nem teljesen új az Egyesült Államok részéről. Ennek fontosságát már Barack Obama előző elnök is hangsúlyozta, aláhúzva, hogy a szabadság nincs ingyen, vagyis angolul "freedom is not free".