A királyhalmi Jézus Szentséges Szíve plébánia kertjében lévő almafánál emlékezett meg tegnap, pünkösd vasárnapján a vajdasági magyarság a nemzeti összetartozás napjáról. Az öt éve ültetett almafa a magyarság közös múltját és az összetartozást jelképezi.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett megemlékezés szentmisével kezdődött a zsúfolásig megtelt királyhalmi templomban. A szentmisét követően a plébánia udvarában Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség Tanácsának elnöke szólt az egybegyűltekhez.
– Soha ne feledjük, hogy ezt az almafát itt Királyhalmán – talán legszebb nevű településünkön – öt esztendővel ezelőtt azért ültettük, mert a közös múltat, a közös gyökereket szimbolizálja. Összetartozásunkat. Nem véletlenül ültettünk almafát, hisz az alma szakrális gyümölcsünk, amely az együvé tartozást jelképezi, s arra figyelmeztet bennünket, hogy hol az otthonunk, hol a hazánk, s ha eltévedünk, segít minket hazatalálni – mondta többek között Dudás Károly.
Dudás Károly: „A nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság a legnagyobb történelmi tragédia után is, a mindannyiunk létét fenyegető újkori népvándorlás közepette is képes a megújulásra” (kép: Ótos András)
Beszédében kitért a trianoni döntés következményére, hangsúlyozva, hogy négy évtizedes újságírói pályája során azért írt annyi vezércikket Trianonról, mert „ez az egyetlen téma örökre meghatározta nagyszüleink, szüleink életét, s a mi életünket meg gyerekeink, unokáink sorsát”.
– Talán a sokat kárhoztatott Németh László mondta ki először, még 1939-ben megjelentetett Kisebbségben című írásában, hogy ebben a létben csak akkor maradhatunk meg, talán még emelkedhetünk is, ha a rengeteg hátrányból, a sok-sok nemzeti tragédiából – még a legnagyobból is! – összefogással megpróbálunk előnyt, lehetőséget kovácsolni. Így történhetett meg, hogy jóval később legnagyobb nemzeti tragédiánk szülte egyik legfontosabb emléknapunkat, a nemzeti összetartozás napját – mondta a VMSZ Tanácsának elnöke.
A folytatásban Dudás Károly kifejtette, hogy „a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság a legnagyobb történelmi tragédia után is, a mindannyiunk létét fenyegető újkori népvándorlás közepette is képes a megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok közös megoldására”.
– Itt a Kárpát-haza déli szegletében is. A hátrányból való előny kovácsolásának a titkát megfejtették, és a megmaradás, a szülőföldön való boldogulás alapelvévé tették a vajdasági magyarok és választott vezetői: a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács, és anyaországunk nemzeti kormányának hathatós támogatásával és saját erőből, tehetségből, itthon is megbízható partnert találva a szűkös szerbiai körülmények és az állandó fogyatkozás, elvándorlás ellenére olyan eredményeket értek el a közösség megtartása és felemelése terén, amiről elismerően szólnak a Kárpát-haza minden régiójában – mondta Dudás Károly.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke újságíróknak nyilatkozva a következőket mondta el az emléknappal kapcsolatban:
– A tragédiákkal együtt kell élni, meg kell őket emészteni, ugyanis minden nemzet történelme tele van gyönyörű, felemelő pillanatokkal, és tele van tragédiákkal. Június 4-ét az utóbbiként éljük meg, de ahhoz, hogy emelt fővel tudjunk együttműködni, ahhoz hogy emelt fővel tudjunk gondolkodnia jövőnkről, egyrészről a múlttal tisztában kell lennünk, másrészről pedig a múlt eseményeit el kell rakni a maguk helyére. Ezek nem a konfliktus pillanatai, ezeket nem az egymásnak feszülés apropójaként kell megélni és felmutatni, hanem egyfajta mementóként – mondta Pásztor István.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a következő gondolatokat osztotta meg a nemzeti összetartozás napja alkalmából:
– Az összetartozás számomra azt jelenti, hogy néhány éve a magyarság ismét egymásra talált. A szombati gunarasi ünnepségen éreztem meg azt, mit is jelent, amikor egy-egy emlék olyan közös múltat idéz föl bennünk, amely minden itt élő magyarban azt erősíti meg, hogy ezen a tájon érdemes magyarnak lenni – nyilatkozta Hajnal Jenő.
Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete újságíróknak nyilatkozva a következőket mondta el az emléknappal kapcsolatban:
– Vegyes gondolatok, érzelmek kavarognak bennem ilyenkor, hiszen június 4-e 1920 óta egy szörnyű tragédiának az emléknapja. Ez az egyik érzés, a rendkívüli zavarodottság, annak a megértése, valójában mi is történt ezt megelőzően. A másik érzés a büszkeség, hiszen egy ország, amelyet megcsonkítottak, egy nemzet, amelyet feldaraboltak, nagyon rövid időn belül talpra állt, és büszkék lehetünk azokra az eredményekre, amelyeket közösen elértünk, mind az anyaországban, mind a határokon kívül. A harmadik érzés pedig az örömnek az érzése, hiszen 2010 óta ez a nap a nemzeti összetartozás napja, és ha itt körbenézünk Királyhalmán, akkor azt láthatjuk, hogy Vajdaság minden szegletéből érkeztek a megemlékezésre. Külön öröm számomra, hogy rengeteg gyereket láttam ezen a megemlékezésen – hangsúlyozta Pintér Attila. Az említettek mellett a megemlékezésen jelen volt még Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja, a VMSZ köztársasági, tartományi és önkormányzati képviselői, az MNT tisztségviselői és tagjai, egyházi méltóságok és közéleti személyiségek. A rendezvény színes kulturális műsorral zárult
