2021. október 26., kedd

Ilyen mértékű felújítás még nem volt

Javában tart a szabadkai Szent Teréz-templom rekonstrukciója

Évről évre nagyobb a repedés a tornyok között (Gergely Árpád felvétele)
Évről évre nagyobb a repedés a tornyok között (Gergely Árpád felvétele)

Vásárnap itt már bérmálkozás lesz (Gergely Árpád felvétele)
Vásárnap itt már bérmálkozás lesz (Gergely Árpád felvétele)

Az oltárt is újraburkolják (Gergely Árpád felvétele)
Az oltárt is újraburkolják (Gergely Árpád felvétele)

Az új burkolatok alá alumíniumlemezeket tesznek, hogy a fal lélegezzen (Gergely Árpád felvétele)
Az új burkolatok alá alumíniumlemezeket tesznek, hogy a fal lélegezzen (Gergely Árpád felvétele)

Évről évre nagyobb a repedés a tornyok között (Gergely Árpád felvétele)
Évről évre nagyobb a repedés a tornyok között (Gergely Árpád felvétele)

Folyik a kiszélesített szentély burkolása (Gergely Árpád felvétele)
Folyik a kiszélesített szentély burkolása (Gergely Árpád felvétele)

A szabadkai bazilikában vasárnap már bérmálkozás lesz. Gőzerővel folyik hónapok óta a szabadkaiak által csak Nagytemplomnak nevezett szakrális épület felújítása, de különösen a héten gyorsultak fel a munkálatok. Az oltár burkolását és felújítását végezték éppen ottjártunkkor. Lekerültek az oda nem illő fekete burkolatok, és helyükre újakat, a templombelsőbe illő vörös színűeket helyeztek, a szentélyt pedig meghosszabbították a hajó irányába. A falakról leverték a régi burkolatot, a falakban lévő víz ugyanis tönkretette. Most korszerű megoldással a nedvességet kezelték, majd Magyarországról behozott burkolólapokkal fedték be.

A Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezte a szabadkai Szent Teréz-templom felújítását. Erre a magyar kormány 165 millió forint támogatást adott, ebből 2015-ben már kicserélték a villanyvezetéket, most pedig folyik az épület külső és belső felújítása. Az 1773 és 1779 között emelt templom, csakúgy, mint sok más épület Szabadkán, mocsaras, lápos talajra épült. A legenda szerint már építésekor észrevették a mesterek, hogy a két tornya közül az egyik süllyedni kezd, de szégyen lett volna lebontani, így hát malterral eltakarták a tornyok közötti repedést. Mivel a tornyok egyenként 3200 tonnát nyomnak, az elmúlt 238 év alatt a repedés egyre mélyült és szélesedett.

Több alkalommal is történt kezdeményezés, hogy eltüntessék a repedést, de soha sem jártak sikerrel. Csak bemalterozták, aztán ideig-óráig rejtve maradt, majd újra előbukkant. A magyar kormány támogatásának hála, most statikai beavatkozás történik: mindegyik torony alá hatalmas vascsöveket vertek le, nyolc méter mélyen. Ezzel a munkával már elkészültek. A belső felújítás és statikai megoldás volt a munkálatok első fázisa, és ezt követi a repedés eltüntetése – mondta Mirko Štefković püspökségi titkár. A plébános képviselője elmondta azt is, hogy valószínűleg le kell bontani a tornyok közötti összekötő fal egy részét, hogy tartós megoldást érjenek el.

Annyi bizonyos, hogy most már a tornyok nem süllyednek tovább.

A Szent Teréz-templomot legutóbb felszentelésének 200. évfordulójára újították fel. Mirko Štefković szerint a püspökség eddig soha sem tudott akkora összeget összegyűjteni, hogy ilyen mértékű felújításba fogjon. A magyar kormánynak hála, most talán végérvényesen megoldódik az épület statikai problémája, és abban reménykednek, hogy a belső felújítás is folytatódik.

Most nemcsak a falakon cserélik le a burkolatot, hanem a padlóburkolat cseréjét is tervbe vették, ezenkívül a stílusában oda nem illő oltárt is lecserélik, továbbá a liturgikus előírásoknak megfelelően a keresztkutat is áthelyezik, hogy jobban hozzá lehessen férni. Természetesen belső festés is ráférne a templomra, de ez csak akkor valósulhat meg, ha lesz rá anyagi fedezet. A püspökség és a hívek már annak is örülnek, hogy a legfontosabb beavatkozások megtörténhettek. Tervbe vették az órák cseréjét és a tornyok felújítása után a harangok tartószerkezetének felújítását, valamint az ablakok cseréjét is.

– 2018-ban püspökségünk megalapításának 50. évfordulóját ünnepeljük. Az első világháborút követően, amikor ezt a területet az itteni királysághoz csatolták – addig a kalocsabácsi érsekséghez tartozott –, Bácskai Apostoli Közigazgatást hoztak létre, majd 1968-ban ezt püspökségi rangra emelték. Ez egy egyházi titulus, egy területi felosztás, amelynek az 50. évfordulóját ünnepeljük, és ezt a fontos dátumot várhatóan egy sokkal szebb templomban ünnepelhetjük majd – fogalmazott a püspökségi titkár.

Szabadka Szerbia legnagyobb katolikus városa. Lakosainak 70 százaléka római katolikus. A Szent Teréz-templom a püspöki templom, amelynek II. János Pál pápa 1974-ben a kisebb bazilika címet adományozta. Franz Kaufmann tervei alapján épült, késő barokk stílusban.