2024. április 25., csütörtök

A közgazdász, aki kivezetheti Macedóniát a politikai válságból

Nem ő nyerte a decemberi előrehozott parlamenti választást, mégis ő alakíthatott kormányt, mert ügyesebben tudott tárgyalni az albán kisebbségiekkel, mint tíz éve hatalmon lévő vetélytársa, Nikola Gruevszki. Zoran Zaev, Macedónia új miniszterelnöke kedden ismertette kormányprogramját, amelyről a parlament tegnap szavazott.

A 43 éves Zoran Zaev 1997-ben szerzett közgazdász oklevelet a Szkopjei Egyetemen. Politikával már 1996 óta foglalkozik, akkor csatlakozott ugyanis a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetséghez (SDSM), amelynek előbb parlamenti képviselője, majd az elnöke lett. 2005 és 2016 között, három hivatali időszakon át volt szülővárosa, Sztrumica polgármestere, a posztról azonban a decemberi előrehozott parlamenti választások után lemondott, hogy képviselőként folytathassa a politizálást. Végül nem parlamenti képviselő, hanem kormányfő lett. Zaev nős, két gyermek apja, és a macedón nyelven kívül jól beszél angolul és szerbül.

Amikor 2013-ban az SDSM elnökévé választották, senki sem hitte, hogy a választási veszteségektől sújtott pártot néhány év alatt talpra állítja, és legyőzi azt, akitől a szociáldemokraták tíz éven át kikaptak. Első körben ez nem is sikerült. A december 11-i előrehozott parlamenti választáson az SDSM 49, a Nikola Gruevszki vezette jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO – DPMNE) viszont 51 mandátumot szerzett. Gjorge Ivanov államfő Gruevszkit bízta meg kormányalakítással, aki korábban tíz éven át vezette az országot miniszterelnökként, Gruevszkinek azonban nem sikerült megszereznie az albán kisebbségi pártok támogatását, vagyis a 120 tagú törvényhozás legalább 61 képviselőjének a szavazatát.

Hosszas huzavona után végül a jobboldallal szimpatizáló köztársasági elnök rábízta a kormányalakítást a szociáldemokrata vezetőre, akinek sikerült elfogadható feltételeket kínálni az albán kisebbségi támogatásért cserébe. A 25 tagú Zaev-kabinetben 8 albán kisebbségi miniszter is helyet kapott, mivel a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) és az Albánok Szövetsége is a szociáldemokraták mellé állt. A kormánykoalíciónak így 62 képviselője van. Emellett az öt mandátummal rendelkező Besa (Ígéret) tömörülés is vállalta, hogy a kulcsfontosságú reformintézkedésekben támogatni fogja a kormányt. Szívósságával és kitartásával Zaev azoknak a macedón és albán fiataloknak a példaképévé vált, akik a nemzetiségi ellentétek elavultságát és a többnemzetiségű környezet fontosságát hirdetik.

Zaev egyébként akkor vált igazán ismertté Macedónia-szerte, amikor 2014-ben választási csalással vádolta meg a VMRO – DPMNE-t és Gruevszkit. Miután Gruevszki államcsínnyel vádolta meg Zaevet, az akkor még ellenzéki politikus közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyították, hogy Gruevszki az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint húszezer ember telefonját.

Választási kampánya során Zaev folyamatosan azt hangsúlyozta, ha ő lesz a miniszterelnök, megkezdődik a botrányba keveredett politikusok számonkérése, és minden korábbi visszaélésükre is fényt derítenek. Mivel a belpolitikai válságot igencsak mélyítette a lehallgatási ügy, annak megoldása megnyugvást hozhatna az évek óta forrongó balkáni ország számára, ez pedig elősegíthetné az európai integrációt és a gazdasági fejlődést is.