Péntekre virradó éjszaka, valamikor három óra után, lebontották a Zemun Poljéban illegálisan épített dzsámit. Az N1 tv értesülései szerint az épület környékén nemcsak a rendőrség, hanem a rohamrendőrség is felvonult, háromszoros körgyűrűt alkotva a létesítmény előtt.
Az épületet már csütörtökön megpróbálták lebontani, akkor azonban a létesítmény előtt felsorakozó hívők útját állták a munkagépeknek. Hosszas tárgyalást követően végül abban állapodtak meg a felek, hogy a bontást elnapolják, és a dzsámi ügyét „magasabb szinteken” próbálják megoldani. Mint kiderült, a belgrádi városi és a zimonyi községi vezetés így próbált időt nyerni, azaz elcsalni az épület elől a hívőket. A dzsámi lebontását a zimonyi községi vezetés rendelte el. A dzsámit 2014-ben kezdték el építeni a helyi hívők. Mivel a szükséges engedélyeket nem váltották ki, a községi vezetés több alkalommal is elrendelte az építkezés felfüggesztését, a muszlim hívők azonban nem tettek eleget a felszólításoknak, és folytatták a munkálatokat.
A Tanjugnak nyilatkozó környékbeliek azt mondták, az épületbontás alatt, több mint két órát, szünetelt az áramellátás, és a mobiltelefon-hálózat sem működött. Emin Zejnulahu, a zimonyi medzslisz imámja azt állítja, a helyi vezetés megígérte, csak az épület tetőszerkezetét bontják le, valamint legfeljebb hét sor téglát. Tekintettel a ramadánra, a muszlim hívők most az utcán, az épület helyén fognak imádkozni, hiszen megfosztották őket imaházuktól – közölte Zejnulahu.
Mustafa Jusufspahić belgrádi mufti felháborodottan követelt magyarázatot az épületbontásra az illetékesektől. Azt mondta, elvárja, hogy a korábbi kezdeményezésnek megfelelően Aleksandar Vučić miniszterelnök fogadja a muszlim hívők küldöttségét. Szeretnék, ha a kormány első embere adna magyarázatot a „szerbiai muszlimok ellen indított hadjáratra”.
– 47 éve élek Belgrádban. Ez idő alatt a városvezetés egyetlen alkalommal sem adott engedélyt dzsámi vagy imaház építésére. Tudni szeretnénk, miért van ez így. Igen, vétettünk, amikor illegálisan építkeztünk, ugyanakkor az ország lakosságának az ötven százaléka ugyanezt teszi. Ez urbanisztikai probléma, nem pedig politikai, vagyis nem lenne szabad annak lennie. A lebontott épület környékén található épületek egyikét sem engedéllyel építették – fogalmazott Jusufspahić, majd visszafogottságra szólította fel a muszlim hívőket.
Különösen felháborító, hogy az épületet az utolsó előtti ramadán-éjszaka bontották le – értékelte Muamer Zukorlić köztársasági parlamenti képviselő, egykori muszlim vallási vezető, majd hozzátette, hogy a szerbiai muszlimok mindennapjait számos megoldatlan kérdés terheli, jó lenne, ha a hatalom végre kezelné ezeket. Az állam lehetetlené teszi, hogy szerbiai muszlim hívők alkotmányos, illetve törvényes egyéni és kollektív jogaikkal éljenek – szögezte le Zukorlić.
Goran Vesić, Belgrád város menedzsere is megszólalt, mondván, az épületet a törvénnyel, azaz a területtervezésről és építkezésről, valamint az általános közigazgatási eljárásról szóló törvényekkel összhangban bontották le. A városvezetés természetesen bármikor kész tárgyalni a muszlim hívőkkel, hogy megoldást találjanak a közösséget terhelő nyitott kérdésekre, illetve hogy eleget próbáljanak tenni igényeiknek.
