2024. április 25., csütörtök

Ötszázötvenöt

Palics első írásos említése 555 évvel ezelőtt abban az adománylevélben történt, amelyben Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta a Paly nevű pusztát. A tóról pedig 1690-ben készült az első térkép. Már a 18. században ismeretes volt a tó vizének és iszapjának gyógyhatása. Tulajdonképpen Szabadka polgárosodásával egy időben indult meg Palics fejlődése is. A 19. század közepén kiépültek az első épületek, a Fürdőépület néhány kabinnal az előkelő vendégeknek, és a Nádas vendéglő, amelyek a gyógyfürdő kialakításának kezdetét jelentették. A gyógyfürdő lassan épült, és ezzel párhuzamosan gondoskodtak a szórakozási lehetőségről is. A századfordulóra a korabeli Magyarország mondén fürdőhelyévé vált.

A legnagyobb vonzerőt természetesen a tó jelentette. Keletkezéséről többféle legenda létezik. Az egyik változat szerint a pásztorok a jószágok itatására a területen kutakat fúrtak, egy alkalommal azonban erőteljesen feltört a víz, és elöntötte a mai tómedert. A másik magyarázat szerint a tó tulajdonképpen a domborzati viszonyok miatt a környék vízgyűjtő medre, s mivel az esővíz táplálta a tavat, ezért gyakran ki is száradt. Egy harmadik legenda szerint egy Pál nevű pásztor itt legeltette nyáját, és egy alkalommal leszúrta juhászbotját, annak nyomán pedig feltört a víz és betöltötte a medret. További legenda, hogy a szóban forgó Pál nevű pásztor könnyeiből keletkezett, de azt is emlegetik a feljegyzések, hogy tulajdonképpen a Pannon-tenger maradványa.

Kezdetben annyira lúgos volt a tó vize, hogy amikor az asszonyok a ruháikat mosták benne, nem is volt szükség szappanra. Nem fürdésre használták, hanem az állatok úsztatására, kenderáztatásra, ruhafehérítésre.

Palics aranykora a 19. és a 20. század fordulójára tehető. 1840-ben kezdődött a ma már 19 hektárnyi területű gyönyörű park telepítése. Közben pedig a fürdőhely egyre bővült. A polgárosodás időszakában a gazdagok villákat építettek a tóparton. Így a Vermes-villák már 1891-ben és 1893-ban felépültek. Vermes Lajos neves sportember ugyanis ezt megelőzően 1880 és 1914 között Palicsi Olimpiai Játékokat szervezett a tóparton, s mivel igény volt arra, hogy elhelyezze a Palicsra meghívott sportolókat, végeredményben kiépítette az első olimpiai falut. A Bagolyvár lett a sportolók szállodája.

Olyan híre volt a Monarchia idején a Palicsi Olimpiai Játékoknak, hogy Bécsből és Budapestről külön vonatok indultak a játékok idején. De még ez sem volt elég: Szegedről marhavagonokban érkeztek az érdeklődők az eseményre. Abban az időben Palicsot Abbáziához és Karlovy Varyhoz hasonlították. Felkapott üdülőhellyé kezdett válni. A feljegyzések szerint Vermes Lajos szorgalmazta, hogy Szabadkától Palicsig kiépítsék a villamospályát.1897-ben már villamosvonal kötötte  össze Palicsot Szabadkával.

1910-ben már meg is kezdték a gyógyfürdő helyett egy másik, a szórakozásra és kikapcsolódásra fókuszáló fürdőhely kiépítését. Szabadka építészetének meghatározó egyéniségeit, Komor Marcellt és Jakab Dezsőt bízzák meg az új épületek megtervezésével. A fiatal tervezőpáros a modern szecessziós irányzatot követte Palicson is, csakúgy, mint ahogyan Szabadkán tette. 1912-ben elkészült a Víztorony. A Palics szimbólumává vált épületet úgy tervezték meg, hogy az lesz a fürdő főbejárata. A látogató keresztülhaladva a Nagyparkon, majd a Vigadó átjáróján jut el a tóig. A folklórelemekkel és csipkemotívumokkal díszített szecessziós épület egy pávát ábrázol. Ugyancsak 1912-ben készül el a Nagyterasz. Az emeleten előkelő bálterem volt, lent pedig vendéglők, cukrászdák. Úgy tartják, London után itt, a Vigadó épületében tartották a világ második teremtenisz-meccsét. A fürdőhely lendületes beépítésének egyik legimpozánsabb darabja a Női strand, amely szintén 1912-ben készül el. A Vigadó előtti legkisebb szecessziós épület a Zenepavilon, amelyben a kezdetektől fogva térzenét adtak.

1912-ben Palics elnyerte új arculatát. A magyar szecesszió rendkívül szép épületei mellett rendezték a partot is, és sétányt alakítottak ki. Az építkezés befejezésének emlékére egy emlékkutat építettek. A kőoszlopnak három feliratos oldala van: magyar, szerb és horvát nyelvű, a felirat felett egy női fej. A feliratok között harcsa-, vízityúk- és vadkacsaszobor, a csúcson pedig virágtartó. Eredetileg Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai versciklusából volt rajta egy részlet:

„A tó, a tó! az eleven poézis
Fölötte az ég – s összefoly a két viz –
Egymásbaolvad – s tág gyerekszemekkel
Fel-felmeredve nézem néma reggel.
A tó, a tó! a messzeség! hahó!
A messzeségbe elvisz egy hajó”

Ma már ezt nem olvashatjuk. Nemcsak Kosztolányit ihlette meg a pazar palicsi környezet és Vajdaság tengere, hanem kortárs költőinket is. Csík Mónika ekképpen beszél róla Térhatárok című versének első versszakában:

„Ülök a pasztellszín
couleur locale-ban,
mint gyűrt testű elaggott
utcanő hentereg
előttem a tó,
köröttem buján
barokkos díszlet,
s a bőröm rostáján
áthulló csönd szinte
tapintható.”

Palics, a fürdőváros, ma is vonzó kirándulóhely. A tó ugyan haldoklik, és a parton csak lassan halad a felújítás, de kétségtelen, hogy az utóbbi néhány évben Palics épül, szépül, és ígéretekből is elhangzik évente legalább egyszer, hogy megépül végre a wellnessközpont.

Ha ilyen örökséget kaptunk, bűn meg nem őrizni és bűn tovább nem fejleszteni, hozzá nem tenni a mai kor tudását, művészetét. Aki szereti Palicsot, annak nagy szomorúság látni az elhagyatott területeket, a gondoskodás hiányát és a nemtörődömséget. Olyan kincs ez, ami csak itt van. Megmagyarázhatatlan, hogy miért olyan a termálvizes medence, amilyen, miért nem futotta soha senkinek arra se pénzből se energiából, hogy kihasználja ezt a természeti kincset. Ha arra gondolok, hogy a századfordulón kiépítették az egész palicsi partot, majd a második világháború után, Jugoszlávia részeként ismét építkeztek, megépítették a Nyári színpadot, szállodák épültek, kialakították a Férfistrandot, akkor akaratlanul is azt kérdezem: az elmúlt 50–60 évben mi történt? Miért nem tartották az illetékesek fontosnak Palics fejlesztését? Veremes Lajosnak szobra van, Európa második kerékpárpályáját is újjáépítették, a sétányokon padok vannak, azokon az Európai Filmek Fesztiválján életműdíjat kapott művészek nevének réztáblái… De mindez kevés. Palics állandó gondoskodást érdemel, és nem úgy tűnik, hogy ez így lett volna, így lenne.

Palics lakóhely szempontjából előkelő oázisnak számít. Itt él Tolnai Ottó író, Lajkó Félix hegedűművész, sok festő, filmes, színész és más kiemelkedő értelmiségi.