2024. április 25., csütörtök

Étvágytalanul a vacsoraasztalnál

A nyugat-balkáni kormányfők és államvezetők állítólag tartózkodni kívánnak a szélsőséges megnyilvánulásoktól

Az Európai Unió nem zárta be kapuit a Nyugat-Balkán országai előtt, az integráció lehetősége minden állam előtt nyitva áll, a csatlakozás egyik alapfeltétele azonban a jószomszédi viszonyok és az együttműködés erősítése – emelte ki Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerda késő este a régió hat miniszterelnökével megejtett munkavacsorát követően. Mogherini külön-külön is tárgyalóasztalhoz ült a kormányfőkkel.

Az Aleksandar Vučić szerb miniszterelnökkel, megválasztott államfővel folytatott beszélgetést követően Mogherini ismét elismerően szólt a szerbiai gazdasági és pénzügyi reformokról, az ország európai útjáról és Vučić igyekezetéről a régió stabilitásának erősítése érdekében.

Edi Rama, Denis Zvizdić, Aleksandar Vučić, Federica Mogherini, Duško Marković, Isa Mustafa és Zoran Zaev a brüsszeli találkozón (Chistos Dogas/Beta/EB)

Edi Rama, Denis Zvizdić, Aleksandar Vučić, Federica Mogherini, Duško Marković, Isa Mustafa és Zoran Zaev a brüsszeli találkozón (Chistos Dogas/Beta/EB)

Vučić arról biztosította, hogy Szerbiának az európai integrációval és a régió stabilitásával kapcsolatos álláspontja nem változott, és nem is fog. A Belgrád–Pristina-párbeszéd jövőjével kapcsolatban azonban aggodalmának adott hangot. Vučić meg van győződve arról, hogy a június 11-i előrehozott parlamenti választásokat követően Koszovóban Ramush Haradinaj, a valamikori Koszovói Felszabadítási Hadsereg egyik vezéregyénisége kerül a kormányfői tisztségbe, ez pedig – Vučić szavai szerint – nem sok jót sejtet a Szerbiával való kapcsolatok tekintetében.

– A Mogherinivel folytatott beszélgetés konstruktív volt. Ami a munkavacsorát illeti, úgy érzem, hogy a többi miniszterelnök is megértette az együttműködés és a béke, illetve a stabilitás megőrzésének fontosságát. Mindannyian azon az állásponton vagyunk, hogy a Nyugat-Balkán országainak az EU-ban kell keresniük a boldogulást, ez viszont lehetetlen, ha előtte nem kezdünk el érdemben együttműködni egymással. A munkavacsora egyik, számomra legfontosabb mozzanata az volt, amikor megismételtem, hogy a Nyugat-Balkánnak egységes piaccá kellene alakulnia. Tudom, hogy ez nem egyszerű, de ez a gazdasági növekedés, a külföldi beruházások, a gyors és költséghatékony áruszállítás egyik alapfeltétele. Az egységes piac nem az európai integráció alternatívája, de jobb 20 milliós milliós piaccal rendelkezni, mint 8 millióssal. Kollégáimmal abban állapodtunk meg, hogy a jövőben beszélni fogunk erről. A nyitott kérdéseket nem szabad szőnyeg alá söpörni – taglalta Vučić, aki azt indítványozta, hogy a berlini folyamat keretében zajló balkáni gazdasági és fejlesztési párbeszéd Triesztet követően Szerbiában, Nišben folytatódjon. A szerb miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy a munkavacsorán nem volt étvágya.

Vučić Zoran Zaev macedón kormányalakítóval is beszélgetett. Szavai szerint sikerült rendezniük azokat a kérdéseket és visszásságokat, amelyek Zaev korábbi nyilatkozatai miatt merültek fel.

A munkavacsorán Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök mellett Edi Rama albán, Isa Mustafa koszovói és Duško Marković montenegrói kormányfők, valamint Denis Zvizdić, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának elnöklője és Zoran Zaev macedón kormányalakító vettek részt.

Nataša Dragojlović, az Európai Uniós Integráció Nemzeti Konventjének koordinátora szerint nem az a legfontosabb, hogy mi történt a nem formális jellegű munkavacsorán, hanem az, hogy mi hangzott el a Mogherini és a kormányfők közötti bilaterális egyeztetéseken. Igaz, hogy a szerb kormányfő kabinetjében megfogalmazott közleményből számos érdemi részlet kiderül, ugyanakkor fontos lenne tudni, hogy miről beszélgetett a többi miniszterelnök az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével – nyomatékosította Dragojlović.

– Jó lenne tudni, hogy Mogherini vajon a többieket is a kedélyek csillapítására kérte-e. A találkozót követően felmerülő kérdések java részére feltehetően csak később, az eseményeket elemezve kapunk választ. A régió országai közötti feszültségek és viszályok verbális jellegűek, és az esetek többségében akkor lángolnak fel, amikor valamelyik államban választásokra készülnek. Ez természetesen nem válhat gyakorlattá. Az lenne a helyes, ha a régió minden egyes országának vezetői struktúráját emlékeztetnék a béke fontosságára – magyarázta Dragojlović.