2024. március 28., csütörtök

Egyre több anyakoca

Az élénk piaci kereslet és növekvő malacárak reményt adnak a tenyésztőknek

A sertéstenyésztésben a 80-as években megélt arany korszak után most – úgy tűnik –újra felívelőben van az ágazat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy azokon a településeken, ahol meg tudták szervezni a felvásárlást, jelentősen gyarapszik az anyaállomány – mondta el Miklós József, a pacséri Mikra coop vállalat egyik tulajdonosa, a regionális szinten is népszerű Pacséri Sertéskiállítás fő szervezője.

– Már tavaly is tapasztalható volt egyfajta pozitív légkör a sertéstenyésztésben. Jól lehetett értékesíteni a malacokat, illetve volt iránta kereslet. Tudomásom szerint a faluban ebben a pillanatban 1500 malacnak előre van vevője, az ár 305 dinár – mondta Miklós József.

Miklós József abban reménykedik, hogy egyre több család biztos megélhetését jelentheti ismét az ágazat a faluban is.

– A tapasztalat azt mutatja, hogy a januári ünnepek után csökkennek az árak, de megdöbbentünk, hogy még február elején is keresték az állatokat. És nem hogy csökkent volna az ára, de 240 dinárról 300-ra ugrott kilója. A szerbiai piacot nagyban befolyásolja még a Szent György-napi (đurđevdani) kereslet-kínálat, majd ez után ismét csökkenés tapasztalható. Ez eddig a termelők szerencséjére nem történt meg – tette hozzá Miklós.

A szerbiai magántermelők – régiótól függően – elég jól felzárkóztak a világpiaci követelményekhez. Egyre többen törzskönyvezik az állományt, és jó genetikájú anyakocát tenyésztenek, odafigyelnek a takarmányozásra, illetve a zoohigiéniai feltételekre. Miklós József véleménye, hogy innentől kezdődhetne a mennyiségi feltételek kielégítése.

– Pozitívumként tudom említeni a kelebiai példát. Ott egy tenyésztő felismerte az ágazatban rejlő lehetőségeket, és a falusiak az akadékoskodó irigykedés helyett követték a példáját, és mára egy gazdag állomány nevelkedik Kelebián. Pacséron is egyre többen – főleg a fiatalok – építik a jövőjüket a malactenyésztésre. Körülbelül 300 törzskönyvezett anyakocát kapásból össze tudok számolni, és akárkivel beszélek, mindenki jelentősen növelni szeretné az állományát. Kishegyesen és Feketicsen (Bácsfeketehegyen) is vannak szép példák, Gunarason is tevékenykednek nagytermelők, sajnos azonban a többi környező településen egyelőre nemigen követik a példánkat – mutatott rá Miklós, s arról is szólt, hogy a pacséri tenyésztők 90%-ban szerémségi és mačvai felvásárlóknak tudják eladni a jószágot. A Neoplanta vágóhíd szerkezeti átalakításon esett át, így most ez a lehetőség egyelőre függőben van.

Az idén lesz a sorrendben tizedik pacséri sertéskiállítás (Herceg Elizabetta felvétele)

Az idén lesz a sorrendben tizedik pacséri sertéskiállítás (Herceg Elizabetta felvétele)

Beszélgetőtársunk elmondta azt is, hogy az európai sertéspiacra, illetve az árakra pezsdítő hatással volt, hogy több brazíliai beszállítót is „félreállítottak”, illetve a megnövekedett kínai, orosz és európai piaci kereslet is befolyásolja a hazai árakat, függetlenül attól, hogy Szerbia még mindig nem szállíthat külföldre.

Az ágazatot „kézben tartó” nagyvágóhíd-tulajdonosok nyomást gyakorolhatnak a pozitív lendületre, de mivel jelenleg az országban jóval olcsóbb a sertés, mint külföldön, drasztikusan – remélhetőleg – nem vihetik le az árakat.

A kivitel persze hatalmas előrelépést jelenthetne az ágazatnak, de a hivatalos álláspont szerint elsősorban az Európában tiltott, az országban viszont alkalmazott oltások miatt ez nem lehetséges. Szakmai körökben külsőleg befolyásolt lobbitevékenységről is suttognak, és rebesgetik ugyan az oltások beszüntetését, de egyebek mellett Dél-Szerbiában a mai napig szabad tartásban is legeltetik a sertéseket, ezek pedig a vadakkal érintkezve különböző betegségekkel fertőződhetnek meg – erre számos példa volt már.

A szürkegazdaságban értékesített állatok is veszélyt jelentenek egészségügyi szempontból. A hivatalos szervek itt-ott már kezdik büntetni, ha például nem az egészségügyi előírásoknak megfelelően történik a malacok szállítása. Ezenkívül több községben, régióban még mindig nem tudatos és célirányos az ágazatban történő gazdasági mozgás és értékesítés. Ez is hátráltatja országos szinten a sertéstenyésztést, pedig nagy lehetőségek vannak benne, amit ki kellene aknázni minél több tenyésztő bevonásával – vallja Miklós József, aki az ágazat fellendítésének reményében szakemberek és környékbeli sertéstenyésztők bevonásával majdnem egy évtizede szervezi a pacséri sertéskiállítást.

Nyitókép: Az idén lesz a sorrendben tizedik pacséri sertéskiállítás (Herceg Elizabetta felvétele)