Bősön tanácskozott a Magyar Közösség Pártjának önkormányzati és közigazgatási tanácsa, amelynek ülésén részt vett Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is, aki a tanácskozást követő sajtóértekezleten elmondta, együtt áttekintették a dél-szlovákiai magyarság helyzetét, az oktatáshoz és kultúrához való hozzáférését. A párt vezetése tájékoztatta őt a megyei választások előkészületeiről is, majd örömét fejezte ki, hogy az MKP fiatal vezetése új lendületet is adhat az itt élő magyarságnak.
Szili Katalin fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az MKP „megfiatalodott” vezetésének egy közös jövőképe van, nemcsak a jelen problémáival foglalkozik, hanem azzal is, hogy a következő generációk számára miként lesz biztosítható, hogy itt megőrizhessék magyarságukat. „A magyar közösségeknek saját maguknak kell eldönteniük, hogy milyen jövőt kívánnak maguknak”– mondta Szili Katalin, hangsúlyozva, hogy mindezt az európai kereteken belül, a két ország közötti kooperáció segítségével, a visegrádi országok keretén belüli együttműködéssel kell elérni.
Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke beszámolt arról, hogy mivel telt a magyarországi vendég csallóközi programja. Szili Katalinnal Csallóközcsütörtökön találkoztak, ahol megvitatták a régió problémáit, az önigazgatástól kezdődően egészen az oktatási és kulturális kérdésekig. Ezt követően találkoztak a régió egyik sikeres középvállalkozójával, aki élelmiszer-feldolgozó üzemet működtet Illésházán. Majd a program Bősön, az ország legfiatalabb városában folytatódott, ahol is Fenes Iván polgármesterrel folytattak rövid megbeszélést, s ezt követően került sor a tanács ülésére.
„Tartalmas volt ez a mai nap, már csak azért is, mert az az önkormányzati koncepció, ami közösségünk megmaradását, illetve gazdasági fejlesztését segíteni, garantálni tudja, az azt gondolom, jó kiindulási pontot jelent. Célokat fogalmaztunk meg, illetve újabb munkafeladatokat”– fejtette ki az országos tanács elnöke. Kitért a FUEN részéről bejelentett kisebbségi csomagra is, ami szerinte arra mutat, hogy az Unión belüli problémák között megalapozott helye van az őshonos kisebbségek helyzete jogi orvoslásának. Annál is inkább, mivel az Unión belül több mint 50 millióan vallják magukat valamilyen őshonos kisebbség tagjainak. Ennek érdekében indul az aláírásgyűjtés is.
Szili Katalin ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az RMDSZ a FUEN-nel együtt egy kisebbségvédelmi csomaggal fordult az Európai Bizottsághoz, amely ezt elutasította. Megfellebbezték a bizottság döntését, ennek eredményeként az Európai Bíróság a 11 pontból álló csomagból 9 pontot helyben hagyott, és engedélyezte az aláírásgyűjtést. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 1 millió aláírást kell összegyűjteni, minimum hét ország szerepvállalásával. A múlt héten Kolozsvárott indult ez a program. „Bízom benne, hogy ez egy jó lehetőség arra, hogy tükröt tartsunk Brüsszel elé, és hogy ne csak a bevándorlókkal, ne csak a menekültekkel, összefoglaló néven migránsokkal foglalkozzanak, akik egyébként az európai lakosság 5 százalékát teszik ki, hanem a 10 százaléknyi őshonos kisebbséggel is” – fejtette ki a miniszterelnöki megbízott. Véleménye szerint a Brexitet követően ez lesz a következő fontos kérdés, amivel Európának foglalkoznia kell, mert az új Európa csakis és kizárólag úgy definiálhatja magát a világban, ha valóban a nemzeti közösségekre épít és figyelembe veszi azt a fajta sokszínűséget, ami Európának mindig is dicséretére vált.
Őry Péter arról is tájékoztatott, hogy a Magyar Közösség Pártja vállalta az országon belül az aláírások összegyűjtését. Ennek lefolytatásáról a későbbiekben tájékoztatnak, jelenleg az előkészítésnél tartanak, hiszen mindennek az uniós jogszabályokkal összhangban kell végbemennie.
