2024. március 29., péntek

Adtunk hideget, meleget a gazdaságnak

Az éghajlatváltozás a központi témája a G7 csoport olaszországi csúcstalálkozójának

Klímapolitikai kérdések is szerepelnek a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoport állam- és kormányfőinek szokásos csúcstalálkozóján, amely ma, május 26-án kezdődik az olaszországi Taorminában. Nyilván nem véletlenül, hiszen az éghajlatváltozás egyre több gondot okoz a Földön, és új feladatokkal szembesíti a kormányokat.

Az élővilág, a társadalmak és a gazdaságok új kihívásokkal szembesülnek. A klímaváltozás és az iszonyatos környezetpusztítás okozta súlyos zavarok, csapások kedvezőtlen hatásait, következményeit nehéz kifejezni pénzben, de óriási összegű lehet a kár. Becslések szerint a katasztrófák évente legalább ötszázmilliárd dollár veszteséget okoznak a világgazdaságban, s 26 millió embert taszítanak szegénységbe.

Ha a környezetszennyezés az eddigi ütemben folytatódik, még nagyobb lesz a katasztrófák kockázata, illetve a gazdaságok vesztesége. A téma a héten a mexikói Cancúnban ismét a figyelem középpontjába került a Globális katasztrófakockázat-csökkentési konferencián. A résztvevők azokat a veszteségeket próbálják majd számszerűsíteni, illetve összesíteni, amelyeket a kedvezőtlen változások okozhatnak az embereknek és a gazdaságoknak.

Az utóbbi bő két évtizedben az időjárás- és éghajlatváltozással összefüggő drámai fordulatok száma ugyanis megkétszereződött. A rendkívüli események immár azzal fenyegetnek, hogy végveszélybe sodorják a kevésbé fejlett országok többségét.

Az átalakult éghajlat nyomán bekövetkező egy-egy súlyos természeti csapás már eddig is komoly gondot okozott ezeknek az államoknak. Tavaly ősszel például Haitin egy hurrikán, amely hatszáznál is több ember halálát okozta, elsöpörte az ország egész évi bruttó hazai össztermékének (GDP) csaknem a harmadát. A károk helyreállításának költségeit majdnem 3 milliárd dollárra becsülik. Ez óriási összeg a karibi ország számára, ahol a lakosság majdnem kétharmada nagy szegénységben él, az állam szétforgácsolódott, a gazdaság pedig romokban hever.

A Távol-Keleten is egyre nagyobb veszteségeket okoznak az éghajlat átváltoztatásából fakadó természeti katasztrófák. A Fülöp-szigeteken – ahol az egy főre eső éves jövedelem rendkívül alacsony (mindössze 3500 dollár) – csak a 2013-as tájfun miatt több milliárd dolláros gazdasági veszteséget kényszerültek elkönyvelni, amit a kárelhárítás költségei tovább növeltek.

A nehézségek ellenére az ázsiai országban a helyzet még mindig összehasonlíthatatlanul jobb, mint például az afrikai Száhel-övezetben vagy a kontinens déli térségeinek némelyikében, ahol lassan már nemhogy gazdasági tevékenységet nem lehet folytatni, de az emberi élet megfelelő fenntartása is lehetetlenné válik. Arrafelé egymás után hirdetnek vészhelyzetet a kormányok, s már milliók vesztették el a munkájukat a megváltozott éghajlati körülmények miatt. Ráadásul Afrika több régiójában (és a Közel-Kelet egyes részein) már képtelenek előállítani elégséges mennyiségű élelmiszert.

Nem lehet persze minden bajért a szokatlan klimatikus viszonyokat okolni, de a szakemberek többsége egyetért abban, hogy a folyamatos éghajlatromlásnak a jövőben kiszámíthatatlan hatásai lehetnek a gazdaságokra.

A veszély ellen azonban sokan megpróbálnak védekezni, közösen fellépni. Az ENSZ-tagállamok két évvel ezelőtt például elfogadtak egy katasztrófakockázat-csökkentési keretrendszert, amelynek segítségével úgy igyekeznek változtatni a helyzeten, hogy a következő évtized végére érezhetően csökkenjen a gazdaságok vesztesége, és az emberek életminősége is javuljon. Mexikóban erről is egyeztetnek a május 27-éig tartó tanácskozáson.