Az áprilisi télnek és a május eleji alacsony hőmérsékleteknek „köszönhetően” még alig vagyunk túl a nem hivatalos fűtési idényen, egyes lapok már arról cikkeznek, hogy őszre szénhiánytól, de akár áramkorlátozástól is tartanunk kell.
Szenzációkeltésnek elsőrangú téma lehet ilyenkor, május végén azzal ijesztgetni az embereket, hogy novembertől nem lesz elegendő áram, illetve nem lehet majd szenet kapni. Az az igazság, hogy a 2014-es árvíz idején, de a mögöttünk álló télen sem tudott elegendő elektromos energiát termelni az ország. A villanygazdaság külföldről volt kénytelen – állítólag drágán – beszerezni a hiányzó mennyiséget, de áramkorlátozás nem volt. A hivatalos statisztikai adatok is azt mutatják, hogy az első negyedévben az áramtermelés 14,5 százalékkal, a szénkitermelés pedig 10 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakában jegyzettől.
A téli időszakban, amikor a legtöbb áram fogy az országban, naponta 90 ezer tonna szenet kell elégetni ahhoz, hogy az oxidáció során felszabaduló hőenergiát elektromos energiává lehessen átalakítani. A zavartalan termeléshez 1-1,5 millió tonna szenet kell a hőerőmű tározójában felhalmozni. Ehelyett – bizonyos források szerint – jelenleg csak 400 ezer tonna van előkészítve. Ennek oka pedig abban keresendő, hogy a kolubarai szénbányában a tervezettnél lassúbb ütemben folyik a kitermelés. A kolubarai és a kostolaci szénbányákból látják el a hőerőművet fűtőanyaggal és a kolubarai felszíni bányában gondok merültek fel, ezt Aleksandar Antić energetikaügyi miniszter is többször elmondta az utóbbi időben.
A probléma megoldása nem csupán pénz kérdése. Szakemberek véleménye szerint, még ha sikerül biztosítani elegendő pénzt, akkor is évekbe telhet a termelés felfuttatása. Az illetékesek a termelés csökkenését pl. a januári nagy hidegekkel magyarázzák, amikor nem sikerült elegendő mennyiségű szénnel ellátni a hőerőművet, de a folyamatnak állítólag egyéb okai is vannak. Olyan nem hivatalos magyarázatok is szárnyra keltek, hogy vezető politikusok nyomásának engedve egy nem hagyományos külszíni fejtési mód alkalmazásával próbálták fokozni a kitermelést – mindent a GDP-növekedés érdekében jelmondattal –, és ennek következtében sikerült omlást, földcsuszamlást előidézni, ami most jelentős mértékben akadályozza a hatékony kitermelést.
A helyzetet bonyolítja, hogy a Szerb Villanygazdaság (EPS) valószínűleg nem számíthat arra, hogy hosszú időn át megőrizheti monopolhelyzetét, hiszen a sokat emlegetett és hőn áhított EU-tagság egyik előfeltétele az ország energetikai piacának megnyitása a külföldi szolgáltatók előtt. Bizonyos vélemények szerint a belgrádi vezetés a széntermelés fokozására a nemzetgazdasági érdekek szem előtt tartásával biztatta a bánya vezetését. Így vált a dolog igazi „rázós” egyveleggé, ami lényegében a politikai szándék, a gazdasági patriotizmus, valamint a természeti erők hatásának egy sajátos keveréke lett. Tavaly az országban összesen mintegy 35 TWh (terawattóra) elektromos energiát termeltek. Ennek túlnyomó részét – 69,7 százalékát – a hőerőművekben állították elő. Úgy tűnik, hogy a széntüzelésű erőművek még hosszú ideig meghatározzák az ország energiatermelését. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások felhasználásának részarányát is növelni kell, mert Szerbia a csatlakozási tárgyalások megkezdésével olyan kötelezettséget is vállalt, hogy 2027-ig a meglévő hőerőmű kapacitásaiból legalább 1095 megawattórányit (MWh) leépít, megszüntet, vagy úgy alakítja át, hogy megújuló energiaforrások felhasználásával legyen üzemeltethető.
Milorad Grčić, a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) megbízott igazgatója néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta, nem tervezik sem az áram, sem a szén drágítását, és hogy a kolubarai medencében sikerült stabilizálni a szén kitermelését. Április végén pedig arról szóltak a hírek, hogy megérkeztek azok a nagy teljesítményű kínai mozdonyok, melyek a szenet szállítják majd a Nikola Tesla hőerőmű (Termoelektrana Nikola Tesla – TENT) számára. Ez a hőerőmű a maga 1650 megawattos teljesítményével a Szerbiában termelt elektromos energia mintegy negyedét állítja elő.
