A korábbi évekhez hasonlóan, a Múzeumok Éjszakája zentai rendezvényei mindegyik korosztály számára tartogattak érdekes programokat. Szombaton, a délelőtti órákban, a Gyermekbarátok Szervezetének az égisze alatt Nézzünk múltat címmel a legkisebbek számára szerveztek játékos múzeumlátogatást, majd pedig a délutáni órákban Pejin Attila történész és muzeológus vezetésével zentai „turisták” csoportja sétált végig a Városi Könyvtár–Posta utca–Fő tér útszakaszon, amely sokak szerint igencsak ideálisan funkcionálna sétálóutcaként. Az Álmodjunk sétálóutcát! című program keretében a zentai múzeum vezetője az érdeklődők előtt feltárta a Posta utcán és a Fő téren fellelhető értékeket és érdekességeket, s a jelenlévők lelki szemei előtt felvázolta azokat a lehetőségeket is, amelyeket a túrázók által bejárt útszakasz tartalmaz a zentaiak, s természetesen az ide látogató turisták előtt. A Múzeumok Éjszakájának idei zentai fő attrakciójának számító a 70 év- 70 tárgy című kiállítást Hugyik Richárd, a helybéli Thurzó Lajos Művelődési és Oktatási Központ igazgatója nyitotta meg, aki köszöntő szövegében hangsúlyozta, hogy a nemzetközi rendezvénysorozat alkalmából a fennállásának a 70. évfordulóját ünneplő zentai múzeum galériája egy misztikus, titokzatos kiállításnak adott otthont, amely nagyon ügyesen szemlélteti és érzékelteti a közgyűjteményi funkcióból adódó eredményeket, s a közművelődési célokat. Így példának okán az egyik vitrinben Mária Terézia korából származó pénzgyűjteményt is megtekinthetnek az érdeklődők, de néprajzi, őstörténeti, régészeti állandó kiállítás tárgyaiból, és a képzőművészeti és Székely Tibor gyűjteményéből is kiállítottak történeti emlékeket. Ez a kiállítás a zentai identitás páratlan tárháza, megmutatván azt, hogy szegénységünk ellenére milyen gazdagok is vagyunk – emelte ki a művelődési központ igazgatója a megnyitó során.
(Kép: Horváth Zsolt)
Pejin Attila, a múzeum vezetője a jelenlévőknek elmondta, hogy a zentaiak száz éven keresztül álmodtak egy múzeumról, mire az valóra vált, s a fennállásának a hetvenedik évfordulóját ünnepelve ennek a beteljesedésnek a hosszan tartó hatását is ünnepelik e kiállítással a zentaiak.
A 19. század közepe táján a zentai városházán már létezett egy gyűjtemény s a gimnáziumnak is volt természetrajzi és helytörténeti gyűjteménye.
A múlt iránti érdeklődés nem csak az értelmiség kiváltsága volt, példának okán a város népes földművestársadalma is rendszeresen szembesült a múltjával. A különböző földművelési munkálatok során kerültek elő a régmúlt emlékei (különböző korokból származó tárgyak, csontok, régi pénzérmék), amelyeket az akkoriban nagy tekintélynek örvendő népiskolai tanítóknak mutattak meg, s adtak át. A zentai múzeum megalapításának az ötlete mégis markánsan a Dudás fivérekhez köthető, akik közül Dudás Gyula több helytörténeti munka szerzője kisebb régészeti feltárásokat is végzett Zenta határában, amikor pedig öccse, Dudás Andor lépett az örökébe, városi tanácsosként a városházán lévő gyűjteményt gondozta és gyarapította. A tárgyakat leltárba vette, cédulákkal látta el, de amikor minden készen állt a múzeum megalapításához, kitört az I. világháború, utána pedig elült a kezdeményezés.
Nemcsak zentai viszonylatban, de szélesebb körben is említésre méltó Jovan Joca Vujić (1863-1934), helybéli földbirtokos magángyűjteménye, aki elsősorban szerb kéziratokat, festményeket és műtárgyakat gyűjtött, de a kollekciójában nagy számban voltak értékes helytörténeti, illetve magyar vonatkozású tárgyak, kéziratok és nyomtatványok is. Ezeknek a legnagyobb részét a halála előtt az Egyetemi Könyvtárnak, illetve az újvidéki Matica Srpskának ajándékozta, a magyar vonatkozású gyűjteményt pedig a városnak ajánlta fel, azzal a feltétellel, hogy a szélesebb közönség előtt is elérhető legyen egy erre kijelölt épületben. Sajnos halála után ez a kezdeményezés is alább hagyott, az új világháború pedig évekig elodázta a zentai múzeum megnyitását. Végül tartományi rendeletre 1946 végén alapították meg a zentai múzeumot.
A rendezvénysorozat keretében egész nap látogatható volt a Stevan Sremac emlékház is, este pedig Raško Ramadanski régész és muzeológus vezetésével a Zentai Csata Emlékkilátóba is felsétálhattak az ennek a megtekintésére előre bejelentkezett érdeklődők. Este tíz órától a Négy plusz írott tárgy címmel a zEtna szerzőinek: Döme Szabolcsnak, Hernyák Zsókának, Szögi Csabának, Verebes Ernőnek és Beszédes Istvánnak az irodalmi estjével zárult a rendezvénysorozat zentai állomása.
