2024. március 28., csütörtök
BRÜSSZELI LEVELEK

A májusi plenáris ülés

Rendhagyóan a szokásos brüsszeli levelemet, most Strasbourgból írom. Az Európai Parlament, vagyis a képviselők, tanácsadók, adminisztratív és kisegítő személyzet évi tizenkétszer, azaz havonta egyszer, augusztus és október kivételével, Strasbourgba költözik. Talán nem mindenki számára ismert, de a gyakorlatban az Európai Parlamentnek három székhelye van. Ezek közül a legismertebb Brüsszel, ahol legtöbb időt töltenek a képviselők, ahol a szakbizottsági és frakcióbeli munka is folyik. Strasbourgban havonta tartják a négynapos plenáris üléseket, azzal a kiegészítéssel, hogy évi hat alkalommal Brüsszelben is sor kerül úgynevezett mini-plenárisokra. A legkevésbé ismert a luxembourgi székhely, ahol a parlamenti adminisztráció, mintegy kétezer alkalmazottja kapott helyet. Időről időre felmerül a kérdés, hogy mennyire kifizetődő és racionális a brüsszeli-strasbourgi ingázás, de egyelőre ebben a kérdésben nem várható változás.

Deli Andor (Ótos András felvétele)

Deli Andor (Ótos András felvétele)

Az e heti plenáris ülés igen mozgalmas volt a néppárti magyar delegáció számára, ugyanis szerdán került megszavazásra az úgynevezett „magyar határozat”. Ezt a bal-közép, liberális és szélsőbal frakciók készítették elő, azzal a nem burkolt céllal, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar kormány politikájára, elsősorban migráció kérdésében. Habár sikerre vitték a tervüket, hiszen a Ház megszavazta a határozatot, mégis csalódniuk kellett, hiszen a szöveg korántsem kapott olyan nagy támogatottságot, mint amilyet vártak. Sajnálatos, hogy az Európai Parlament újból a szocialisták és liberálisok politikai „játékszerévé” vált, amivel befolyásolni akarják a magyar belpolitikát. Tudjuk, hogy még számíthatunk a jövőben hasonló támadásokra, de úgy gondolom, hogy felkészültünk megfelelő válaszok adására.

Tovább haladva a napirenden, szerda este vitattuk meg a Közúti-közlekedési határozatot, amely kapcsolódik az Európai Bizottság hamarosan bemutatásra kerülő közúti mobilitási jogszabály-csomagjához. Ahogy felszólalásomban elmondtam, a közúti közlekedés terén nem akarunk többsebességes Európát. A nyugat-európai országok egyre több protekcionista intézkedést vezetnek be, hogy hátrányba helyezzék a kelet-európai fuvarozókat, akik az alacsonyabb béreknek köszönhetően sokkal versenyképesebbek, mint nyugat-európai társaik. Ez egy nagyon nehéz menetelés lesz, hiszen hatalmas a nyugat-európai fuvarozó cégek nyomása. Ugyanakkor, ha ez nem sikerül, akkor komolyan veszélybe kerül a fuvarozás szolgáltatásának szabadsága az egységes uniós piacon belül, és ezáltal egy fragmentált, „többsebességes” piacot kapunk, amire egyáltalán nincs szükség.

Csütörtök reggel újra egy számunkra fontos témában szólalhattam fel. Az EU kohéziós politikájának rendszere 2020-ig van kidolgozva. Az ezt követő időszakra vonatkozóan az EU új elemeket próbál bevinni a vissza nem térítendő támogatások (ún. grant-ek) mellé. Az ezzel kapcsolatos vitában kifejtettem, hogy meg kell őrizni új típusú pénzügyi eszközök és a jól bevált vissza nem térítendő támogatások arányát a 2020 utáni időszakban is. Az új pénzügyi eszközök indokoltak lehetnek a fejlettebb régiókban, viszont a kevésbé fejlett vidékeken szükség van a vissza nem térítendő támogatásokra ahhoz, hogy megvalósítsuk a kohéziós politika valódi célját, a régiók közötti különbségek felszámolását.

Végezetül, szokás szerint a csütörtöki szavazás előtt sor került a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport ülésére, ahol széles áttekintést kaphattunk a nyelvhasználati jogok megvalósulásáról Felvidéken. Láthattuk azt, hogy az uniós tagállam Szlovákiában is komoly kihívást jelent a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezésének kérdése.